NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2025-07-12 12:43 Összes olvasás: 197492| 329. | [tulajdonos]: béta | 2016-07-17 12:39 | Talán tévedés úgy gondolni a butaságra, mint vminek (az értelemnek) a hiányára. Talán többre mennénk, ha azt vizsgálnánk, mi az, ami a butaságban megvan, míg az értelemből hiányzik.
*
Hogyan reagál, ha konfrontálódik a világképével ellentétes nézetekkel? Végignézhettem. Sehogy. Nem reagál.
*
Azt állítottam, az interjúalany, (aki egyébként bődületes dolgokat mondott), mindent jól csinált. Ha onnan nézzük, h ki volt a valódi célközönsége, akiknél hatást kívánt elérni. Mert nem a gondolkodó embereket célozta, hanem a nem gondolkodó tömeget, aki csak azt nézi, ki áll a mi oldalunkon, oszt onnantól tökmindegy, h hibátlan-e az érvelése. Előítéleteket nem észérvekel hívunk elő.
Nekem estek. Hogy olyan nincs, h vki nem gondolkodik. Naponta szenvedek attól, h szinte csak az van.
Nem jutottunk sehova. Gondolkodnak? OK, akkor kutatásom tárgya, a buta gondolatrendszerek.
*
Az értelmes emberek éppoly kevéssé képesek a buta embereket megérteni, mint a buták az értelmeseket.
*
Új jelenség vendégség közben. Egyrészt még kevésbé képesek figyelni, mint eddig. Ez régebben is volt, ha félbeszakadt vmi mondandó, a leesett fonal a földön maradt, nem adták a szót vissza, talán elfelejtették, talán addig se figyeltek.
De ami új volt most, h miközben L. mesél vmit Zs-nek, Zs. egyszer csak L. mondata közepén elkezd vmi egész másról beszélni I-nek tök hangosan. Egy darabig egyszerre beszélnek L-lel, hangzavar van, aztán L feladja. Ami az érdekes ebben, h Zs ezt nem sértésből csinálja, hanem olyan szinten ösztönösen, h FEL SEM TŰNIK neki, h félbeszakította, illetve hogy korábbi beszélgetőpartnere a történetet nem fejezte be. A történet tolerancia amúgy is alacsony: ha 3-4 mondattal nem viszed dűlőre (poénra) a dolgot, a feszült türelmetlenség nonverbális jelei.
Ezzel párhuzamosan a saját történeteik mesélésében elég csapnivalóak.
*
Csepeli György: A butaság, mint korszellem
(részletek)
http://www.csepeli.hu/p…/2008/csepeli_mozgo_vilag_2008_1.pdf
"Az irracionalizmussal azonosított butasággal az a baj, hogy ezáltal azonosnak tűnik a racionalizmus és az okosság, jóllehet az irracionális is lehet okos, s a racionális is lehet buta."
"Persze a buta ész is ész. El lehet vele boldogulni, annál is inkább, mivel a butaság kényelmes, harmonikus. Nyugtalanságra és izgalomra nem ad okot."
"A buta ember nem keres. Mintha sietne. Megelégszik azzal, amit lát, hall, tapasztal, s nyomban levonja a következtetést, melyet egyébként eleve tud. Deduktív módon közelít, ami nem ad módot számára, hogy új, nem várt eseményeket akár csak észrevegyen. A butaság működési elve annak a tudásnak a fenntartása, mely az eleve ismerthez és az eleve tudotthoz igazítja a világról szerzett benyomásokat ahelyett, hogy szüntelenül bővülne és módosulna az új információk hatására. Az elégtelen keresés a szóba jöhető magyarázó változók drasztikus redukciójában nyilvánul meg. A valóságról alkotott buta modell egyszerű; szülője, hordozója, képviselője együgyű. Nem könnyű vitatkozni vele.
A butaság fundamentuma a kételymentesség. Ez egy olyan tudat, melyből hiányzik a tagadás, a kérdés, a feltételezés. Minden hiányzik, ami felborítaná a sziklaszilárdan hitt és vallott Igazságot. Csak állítások vannak."
"A hibák ugyanis nem derülnek ki. Erről gondoskodik a kognitívdisszonancia-redukció, mely az indokok ügyes csoportosításával kikozmetikázza a rossz döntést. Az önfelmentő ész kiiktatja a tévedésért viselt felelősség motívumát, s helyette elindítja az önigazolást, mely az önismeret éles ellentéte."
"A meglévő, bár elégtelen és szükségképpen fogyatékos tudástartalmak szerkezetébe nem illő új tudáselemeknek esélyük sincs, hogy átjussanak a sűrű szövésű szűrőn. A személy se látni, se hallani, de még érezni se hajlandó olyasmit, ami neki nem tetszik, amivel nem ért egyet, ami kihívást jelentene meglévő tudása számára. "
"A racionalizációs működés nem lenne olyan hatékony, ha nem támogatná világnézet, melynek ereje a láttatás, az elhitetés, a más világnézetek tagadása. A világnézet az alapra (a fundamentumra) építkezik. A fundamentum az erkölcs. Az erkölcsi értékek nem képezhetik vita tárgyát. A jó és a rossz mércéit a tekintély szabja meg. A tekintély pecsétje a konvenció. Az erkölcsi értékek ezáltal elveszítik a lényegükhöz tartozó tragikus dimenziót. A konvencionalitás prizmáján keresztül az emberi világ egyneművé válik. A morál moralizálássá satnyul."
"A sok egyéni butaság egymásra hatásában születő kollektív butaság akkor válik halálos fenyegetéssé a társadalomban, ha okossággal társul. Az okosság ebben az esetben nem több, mint a manipulatív vezető képessége arra, hogy céljai elérésének eszközévé tegye a tömegek butaságát, melyet kihasználva folyamatosan hiszterizálja, újabb és újabb fenyegetésekkel riogatja őket közvetlen tömeghelyzetekben és a média közvetítésével."
".(bizonyos helyzetekben).. a butaság a maga agresszív, primitív bizonyosságaival versenyképes lehet a szofisztikált, habozó, önemésztő ésszel szemben."
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
