NAPLÓK: mulandokk
Legutóbbi olvasó: 2026-04-30 11:13 Összes olvasás: 1297| 25. | [tulajdonos]: megint tgf | 2026-04-08 10:07 |
2025.11.26 15:28
Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | Bölcsődal három hangra
Válasz erre Nagyon sok a gondolatfoszlány, a felesleg, a túlzó manír. A cím szerint három hang fog megszólalni, de igazából ezt a szöveg nem jeleníti meg. Vannak kifejezetten értékes, szép részei, viszont a narrációt tekintve igencsak kusza és rendezetlen a szöveg. Helyenként csapkodó, pontatlan képek jellemzik, nincsenek meg az átmenetek.
"Egy szobrot nézek.
Mozdulatlan,
mégis hallom a dalát."
Van-e a szobornak dala? Ha van, hogyan van? Ezt itt nem tudom meg.
Teste íveiben kecsesség,
a nyugalom, a játék
és a szeretkezés lüktetése."
Azt értem, hogy a külső szemlélő azt lát bele egy szoborba, amit csak ő tud látni, de ha ezt az élményt leírjuk, akkor legyen nyilvánvaló az olvasó számára is, hogy például a szeretkezés "lüktetése" miért és hogyan olvasható le egy szobor alakjára pillantva.
"Az ének,
egy gyermek bölcsője fölött született,
a csend,
a halál előtt a küszöbre telepedik."
Milyen ének? Hogyan jön ide bármiféle ének? Aki a szobrot figyeli, annak eszébe jut róla egy ének? Majd ennek az éneknek mi köze a csendhez, mely egy gyermek bölcsője felett született?
Ezeket rendbe kellene tenni, mert egyelőre elég nagy zagyvaságnak tűnnek.
A vers középső része tartogat értékes részeket, de ott is túlbeszélt, maníros. Egyetértek Siska Péterrel, aki tökéletes meót írt ehhez a vershez. A zárás szép és meghökkentő. Csak nincs mögötte egy jó vers.
A fenti posztra érkezett válaszok: piciluca@gmail.com, piciluca@gmail.com
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
