NAPLÓK: asimknarf
Legutóbbi olvasó: 2026-09-12 10:50 Összes olvasás: 17437| 148. | [tulajdonos]: levettem | 2016-09-14 13:01 |
Lehet már szerepel a naplómban, de ezt a verset most levettem, egy részt mert látványosan kikerülték a szerkesztők, másrészt, másrészt. XD
majdnem megöltem a halált amikor rájöttem
hogy ebben az életünkben sosem találkozhatunk
de így is ismerem az illatodat
ahogy ujjaid játékát a bőrömön
(nem akartam senki mást csak elfogadtam
végül valami feláldozót helyetted)
az ég pantomimesei sem csaphatnak be
villogását haragodnak ezer csillag közül is felismerném
ahogy régi arcodat és az újat
(nem mintha nagyon különbözne)
és ismersz te is az összes sablonommal
amiből kivágtad magad
agyamba rejtett diafilmeken vagyunk együtt
sárga ruhában ért utol akkor a végzet
féltékeny penge csúszott bordáim alá
mindenre emlékszem
a menekülésre a lépcsőfokoknál
arra is amikor üvegessé vált a szemem
ott a pince padlóján hiába sírtál
már akkor tudtam hogy ezer év a kárhozat
rosszabb lesz mint Dante pokla
elvagyunk átkozva
szerelmünk előtt hét nagy kutya ül
minden életünkben csak egy dögölhet meg |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
