NAPLÓK: Szalmagyopár naplója
Legutóbbi olvasó: 2026-04-13 00:52 Összes olvasás: 29604| 130. | [tulajdonos]: Sötét felhő | 2004-06-03 20:25 |
| Tegnap hajnalban azt álmodom, hogy a szobám sarkában áll egy diófa. Hirtelen leszakad az egyik ága, aztán sorban a többi. A végén csak a gyökértönk marad, annak is odvas a belseje. Én meg csak sírok és sírok, amikor felébredek, vizes a párnám. Olyan kétségbeesett vagyok, hogy felkelni sincs kedvem. Biztos vagyok benne, hogy valaki hirtelen meghal körülöttem. Dolgozom, tárgyalok, de a sötét felhő nem tágít. Apámmal és a nővéremmel ebédelek, elmondom nekik az álmot, de semmi. Talán ezt is várom tőlük, hogy elhiggyem, nincs jelentősége az egésznek, ez is csak egy buta álom, mint a többi. De tudom, hogy nem az. Utazom, vizsgáztatok, sötét felhő. Még a várva várt könyvheti könyvek sem tudnak felvidítani. Aztán hazaérek, apám azzal fogad, hogy meghalt a legjobb barátja, aki a szüleim orvosa is volt. Szörnyű, de megkönnyebbülök, pedig látom, hogy apám mindjárt sír, és nagyon, de nagyon sajnálom a barátját, meg a későn született tizenéves kislányait. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
