NAPLÓK: Misinszki Hanna: ferenc
Legutóbbi olvasó: 2025-09-10 00:14 Összes olvasás: 5928| 13. | [tulajdonos]: újabb nemvers | 2016-03-04 16:57 |
ferenc és a lány
Amikor ferenc a lányt először látta,
egy gyerekkori emlék jutott eszébe:
Mirci, az első macskája ötöt kölykezett,
négy fiút, és egy utolsót, egy lányt.
Az a lánycica volt ilyen vékony, csipás,
mint ez a kis kurva.
Még egyenesen sem tudott járni,
mintha egy nem valóságos szélroham
állandóan belecsimpaszkodott volna.
A pofácskája meg belekövült
az örök méltatlankodásba.
ferenc a macskát akkor is rút kiskacsának
hívta, amikor mindenki kinevette érte,
és butának tartották, mert nem tud
egy macskát egy kacsától megkülönböztetni.
Kisfiúként önmagát is rút kiskacsának hívta,
mert bal szemén a szemüveg
leukoplaszttal volt leragasztva,
és a két lába olyan szerencsétlenül
ingott alatta, ha járt, mint két harangnyelv.
Sajna se belőle, se a cicából nem lett
gyönyörű hattyú, pedig remélte.
Ez a tereken járkáló lány is-
aki szinte ingyen osztogatja rút kiskacsás bájait-
hiába öltözik szépen, hiába sminkel,
lóg rajta a hattyújelmez.
A többi lány tépi, a stricije üti,
(az áru értékén nehéz lenne rontani)
véraláfutásos pofácskája pedig
rég belekövült az örök méltatlankodásba.
Egyetlen öröme abban van, ha ferenc megszánja,
és a karjára veszi.
Ekkor összekucorodik, csenevész teste végigsimul
ferenc indaszerű felső végtagjain,
panaszosan elnyávogja magát, míg ferenc a sebeit kötözi,
aztán megnyugodva az alommelegben
alig hallhatóan dorombolni kezd.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
