NAPLÓK: Kilátástalanul Legutóbbi olvasó: 2026-06-28 16:05 Összes olvasás: 24529| 9. | [tulajdonos]: kisütött a Nap | 2007-10-23 22:41 | A sötét sűrő felhőtakaró felszakadozott az égen, és már átsüt rajta a Nap!!!
:))))))))))))))))))))))))))))))))))) | |
| 8. | [tulajdonos]: ráébredés | 2007-10-16 14:53 | | Köszi plev, ez egy tényleg jó ötlet! Képzeld, végre ráébredtem a nagy igazságra!!! Vagy inkább tényre. Akármit tehetek, a fejemre állhatok, dekonstruálhatom a világot, de akkor sem lesz olyan egetrengetően jó egy kapcsolatom sem egyetlen pasival sem. Szerintem nem érdemes senki miatt mély rezignálásba esni. Főleg egy jellemtelen motoros miatt. Mondtam neki egy cigifüstös éjszakán, hogy jó lenne már elkezdeni individuálódni. Erre nem szólt semmit. Talán mert nem tudott. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 7. | plev: szerény javaslat | 2007-10-15 23:19 | | Ne rezignálj! Organizálj inkább! Majd meglátod, hogy sokkal jobb érzés. | |
| 6. | [tulajdonos]: az élet nagy kérdései | 2007-10-12 18:33 | | Ma reggel megkaptam életem lecseszését. A portásnénitől, mert felcsempésztem valakit, akit elvileg nem lett volna szabad. Ez már csak így van. Mintha nem lett volna soha fiatal! Mert ok, hogy ezt nem kellett volna, de a fejemet a helyén hagyhatta volna azért. Mintha nem tudná, hogy az élet releváns mozzanata a funkcionalitás. Azért élünk, hogy éljünk. Semmi több, legalábbis részemről nem. Az élet nagy kérdéseit kutatod? Azut, hogy mi az élet értelme? Szerintem maga az élet. Ugyan mi más lehetne??? A lényeg az, hogy éld az életet. Ez a legesszenciálisabb, nem több, nem is kevesebb. Éld az életet! És csempéssz fel embereket a kollégiumba! A portásnéni majd jól lecsesz érte! | |
| 5. | [tulajdonos]: sajnálom... | 2007-10-11 08:27 | | Azt mondta, sajnálja, hogy így ki kell irtanom érzelmeimet. SAJNÁLJA! Nem hiszem, hogy tényleg sajnálja, de szerintem a sajnálat önző és beképzelt. Szerintem, ha már megrugdosott, még ha nem is tudatosan is, akkor se sajnálja! Húzza össze magát és takarodjon! Rezignálni tényleg szörnyű. De mit is vártam? Mindíg pont azok a dolgok, helyzetetk nem jönnek össze, amire számítok. Nem élném jól az életet? | |
| 4. | [tulajdonos]: rezignálni szörnyű | 2007-10-09 18:44 | | Rezignálni szörnyű. Mert ugye azt jelenti, hogy - legalábbis saját szemszögből - semmi esély nem marad. És ami még szörnyűbb, a rezignálás nemcsak nem enged happy endet, de semmi változást sem. Semmi nem történik, semmi nem változik, pedig az lenne abban a bizonyos lelkiállapotban a legjobb. Rezignálni szörnyű. Rezignálok. | |
| 3. | [tulajdonos]: 2 ember, 1 ágy | 2007-10-07 13:56 | | Igen, tudom, ez volt életem legrosszabb döntése, elvégre megmondta, hogy csak azt akarja tőlem. Mégsem bántam meg. Jó volt érezni, hogy így is törődik velem valaki. Nagyon hiányzott már az a kis kényeztetés. És olyan jó volt! Egyesek szerint meg sem kellett volna mondanom neki, hogy szerelmes vagyok belé, de ha tőlem nem tudja meg, akkor kitől? Persze ő egy másik nő miatt szenved, ami kifejezetten vicces, mert át tudná érezni, hogy bennem most mi zajlik, de persze a saját kínjával van elfoglalva. És az, hogy rontottam az esélyeimen, szerintem nem igaz. Ha amúgy sem lett volna nála esélyem, akkor hirtelen mitől legyen? Ugyan már! | |
| 2. | [tulajdonos]: halvány érzelmek | 2007-10-05 21:09 | | Ma írtam neki egy sms-t. Kértem, hogy válaszoljon rá, és rögtön visszaírt. Tudom, hogy nem kellene reménykednem, mert kerekperec megmondta, hogy ne igazán reménykedjek, de akkor is jól esett látni azt, amit ő írt. Megérintette a szívem. | |
| 1. | [tulajdonos]: itt, a küszöbön | 2007-10-04 21:20 | | Nem igazán tudom, hol kezdjem. Talán ott, hogy kilátástalanul érzem magam. Szerelemvesztetten nem tudom elképzelni, mi értelme lenne az életnek, bár lehet, hogy csak kishitű vagyok. Minden más puszta önfenntartó funkció. Lassan fél éve már, hogy cserben hagyott a barátom. Egyszer még mondtam is neki, hogy elárult. Persze neki nem tetszett ez a kifejezés, de én megcsalatva és elárulva érzem magam. És most, hogy végre találtam valakit, akibe újra képes lennék befektetni a bizalmam, persze hogy nem kellek neki. Milyen vicces, pont azt nem érdeklem, aki ki tudna már végre rángatni ebből a depiből. Lehet, hogy nem vagyok teljesen becsületes, mert ennyire számítok egy másik ember segítségére, de ez van. Most pedig szenvedek, mint egy rihes kutya. Lassan kezdem azt hinni, hogy megérdemlem. De ez tényleg odavág, mert az előző kapcsolatomat sokak elől elhallgattam, most pedig már tapasztalhatom is, milyen az, ha nem lehetek együtt valakivel, akit szeretek. Mert ez a helyzet. Szinte hihetetlen, milyen gyorsan meg tudok valakit szeretni. Nem tudom, hogy ez áldás vagy verés. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
