NAPLÓK: Eszter hagyatéka Legutóbbi olvasó: 2024-12-04 09:24 Összes olvasás: 166471. | [tulajdonos]: hagymáz | 2006-12-09 22:52 | Azt kérdezte, ki vagyok. Arra jutottam, hogy mint O.O.-nál egy hasonlat mondja:a hagyma illata, vagy inkább bűze. Ahogy lejönnek a hagyma burkai, egyre erősebb a szag, de egyre kevesebb az anyag. Nem akcidencia-hiány, hanem szubsztancia-problémák. Régen társaságban vagy tömegben éreztem a legintenzívebben a vákuumot, amit keltettem. Mintha tapitható lett volna személyiségem negatívja, egy puha csúszós agy, ami arra reflektál:nincs. Kételkedem tehát vagyok. Egy köteg kétely elindul az úton. Hagymának álcázza magát. Szembejön a házinéni, és elmondja, hogyan pisilt be Buksi nevű kövér macskája az előszoba szőnyegére. Egy réteg hagyma: mosolyog, bólogat, dünnyög, figyel, ügyel, agyal. Továbbgurul az úton. Elgurul a metró pállott utasteréig (télen különösen). Jön a kalauz. Bűzleni kezd a hagyma, ahogy újabb réteg hámlik le. Még nem könnygáz, már nem semleges. Elküldi az ellenőrt, leveti magát a metróig, egy ezredmásodpercen múlik, de begurul. Rosszhiszemű tekintetek kapargatják a felületét, de nem hagyja, elfordul. Beér az Intézménybe. A hétköznapi interakciók szereplői. 1. bőr: meghallgatni valakinek az ügyét-férfiakmindegyformák/szerencsétlenül lesült érvényesülési kísérletét az élet nevű kisdedóvóban/szemét hozzátartozóját-ellenségét-házinéniét-anyósát, aki három éve azt mondat hogy, ráadásul, és amikor, de erre aztán, és végülis, és akkor most mi legyen? És a hagyma tanácsokat ad, kérdez, férgez, szánt-vet. Allan Pease Szexbaszédéből idéz, komoly rekedt hangon életvezetési tanácsokat krákog, kedvesen mosolyog. Az odafigyelés gesztusa kiváltja a paneleket. (?) 2-es számú héj. Cigarettaszerzés céljából elkövetett szándékos érdeklődés a másik hogyléte felől. Szimpatizáló idegenekkel kávéfogyasztés, csacsogás (szerzett tudás bemutatása-egér a gazdinak, vulgárfreudizmus, éles kanyarral vissza az első bőrhöz). 3. szorongás. Realitásmentes, generált, Woody Allent kenterbe verő homályos pillanatok. Ezúton már nem marad semmi, csak a középső kis gumó, kemény tapintású, erős szaganyagot kibocsátó, könnyezésre késztető csomag. Ez nem sírás, csak fiziológiai rendszerek konszenzusa. Hazatérek. Az extől megtisztított terepet ki kell dekorálni. Ex szelíden, közvetve rávett, hogy kortárs festmények repróit sorban tegyem ki a szoba falára. De az eklektika jobban fekszik. Majd most. Egy undorító Warhol-margaréta és egy tehén fog majd közre egy giccses 19. századi táncosnőt, aki alatt a beat-korszak gyermekei küldenek kifelé egy hippi-mosolyt, a francia noir macska stilizált szoborteste mellől. Egy ízléstelen keretben felakasztott kubai piac látképe teszi fel a koronát a falfelületre. (mutasd meg, hol laksz, megmondom ki vagy) | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|