NAPLÓK: Egy Bőrharis Legutóbbi olvasó: 2025-11-19 04:34 Összes olvasás: 36829| 57. | [tulajdonos]: mostanában | 2003-05-21 11:20 | Tegnap otthon heverésztem, túl az első hisztin. Beletörődtem, valóban csak náthás vagyok, semmi magasabbrendű, méltóságteljesebb kór nem fenyegeti életem. Micsoda csalódás. :)
Előző nap sokat aludtam, így éjszaka volt időm a tévé hajnali adásaira. Olyan műsorba kapcsolódtam be, ami éppen egy ismerősömről szólt, Ildikóról, aki ugyanarra a főiskolára járt, ahova én. Sosem tudtam megszeretni, nem azért, mert mozgássérült, és ezért valamiféleképpen kötelező kedvesnek lenni, nem. Szeretem azokat az embereket, akik nem kérik a kezem, ha lépcsőn akarnak felmenni, mert felvették a kesztyűt, hiába van fogyatékosságuk, legyen az bármi, egész emberek ők mégis, talán egészebbek sok más egészségesnél. De Ildikóhoz nem lehetett közel kerülni, gorombának, akartosnak találtam, és ilyenkor elfelejtettem, miféle gyökere lehet ennek. Vajon mi a teendő, mindig figyelni, mindig tolerálni? Mit akarhatott ő? Tanácstalan vagyok. Persze nem ismertem igazán, mások talán többet tudnak róla. Ildikó most két gyermekét egyedül nevelő, elvált édesanya, ő és volt férje voltak a műsor szereplői. Különös alak a férje, ötvenes, jóképű, tanult emberre valló stílussal, olyasfajta, akinek az egész világ egyenlő, Ildikót nem sajnálta, talán sosem, egyszerűen vele volt. De akinek a világ minden szereplője érdekes és figyelmére méltó, annak senki sem kiemelt, örökösen forgó lámpa a világítótoronyban, mindenre egyformán jut fényéből, de semmire sem mindig. A műsor alatt a leselkedő örömeit és kínját éltem át, beleshettem más életébe, még ha azok meg is engedték. Mégsem normális ez, más egy párizsi lakás ablakán belesni, mint a szomszédén.
Más. Éjszakázásom kis eredménye bekerül a noteszbe:
Kicsi voltam, megtettem,
leejtettem, felvettem,
tiltott helyen játszottam,
hideg vizet ráittam,
összetört és elszakadt,
pedig tudtam, nem szabad,
loptam is és hazudtam,
pénzt, játékot eldugtam,
kígyó nőtt a gyomromba,
bennem lakik, otromba
testem titkos királya,
minden zugát bejárja,
végigsiklik nyelvemen,
torkomon, mint félelem,
körmöm gyöngyös pikkelye,
mellem villanó szeme,
megfürdik a véremben,
végigkúszik eremben,
elrejtőzik mélyemben,
hüvelyemben, méhemben,
köldökömet kirágja,
nyelvet ölt a világra.
Félek, egyszer elfogyok,
kiszáradok, meghalok,
egyedül hagy ágyamban,
üres leszek, s ártatlan. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
