NAPLÓK: Egy Bőrharis Legutóbbi olvasó: 2024-11-24 05:46 Összes olvasás: 34729| 4. | [tulajdonos]: epizód | 2003-02-28 17:43 | Ma postafiókban voltunk.
Száraz szavak ezek, pedig a hely csodálatos.
Betoljuk a körútra nyíló nagy ajtót, bent az udvaron az egyik legkedvesebb esküvői ruhakölcsönző hirdetése fogad: torzonborz, alig sminkelt leányzó rendezetlen fogakkal, majd kicsattan. Édes. Örül, hogy házasodik, na.
Bent nyilak vezérelnek A Pincéig. A Pince. Kanyargós, dohos, fehérre mázolt, a titokzatos - más számára nyilván egyértelmű - csövek fájdalompirosak, az egész olyan, mint valami öregasszony, aki nem adja fel, bár billeg a fején a műmadaras kalap, és összeröhögnek mögötte. Menni kell, követni a piros nyilat, katt, ez a mozgásérzékelő volt, katt, ez a másik, a pince elágazásánál. Hamarosan kitárul a folyosó, kicsiny, linóleummal fedett helyiségbe jutunk, nem is helyiség ez, klub. Műanyag kerti székek a szabvány fajtából! Az asztalon vékony levelek csokorja egy vázában, némelyik levélre üvegszerű gyöngyöt húztak! A falon polc, a polcokon szórólapok, a szórólapokon fitness, használt ruha, lakatos, tovább nincs. Ez az előtér. Mélyeket szippantottunk áporodott levegőjéből, beleborzoltunk a gyöngyös, halálra ítélt vágott levelekbe, ámultunk.
Beljebb már maguk a fiókok várnak, a fiókok között lehaajtható pult. Be kell kukkantani. Olyan idill fogad, mintha a télikikötő valamelyik lakott hajójára jutottunk volna fel, csak a hisztérikus korcs hiányzik. Fotelek, radiátor, nippek, poros Valentin szívek, még porosabb műfenyőágak, sárguló fotók a falon, kockás plédek hanyagul omolnak a földre, Füles keresztrejtvények tátognak üres kockáikkal az ég felé. Másfél méterszer tizenöt méter paradicsom.
Menni kell, dologra, fiókot nyitni, zárni, leadni, felvenni. Indulni.
Bőrharis a kanyarnál tovább szeretne menni, felfedezni, visszatartom, a mozgásérzékelőre mutatva. Egyértelmű, kedves Watsonom! Az érzékelő jelzi elhaladtunkat. A második pedig azt, elhagytuk a fiók területét. A két jelzés közti idő nem nyúlhat hosszúra, keresésünkre indulhatnak. Bőrharis elmélázva kaparja a falat: futni kéne, azzal időt nyerünk! Értőn nézünk egymás szemébe, legközelebb készülünk.
És egy kis könyv is. 200 Ft volt, de bizisten megérte. A titokzatos idegen - Négy klasszikus angol kisregény. Szeretne Ön többet tudni a fiatalemberről, aki abba a leányzóba szerelmes éppen, aki közelebb áll hozzá? A templomi zenekarról, mely csúfosan elbukott - ebben közrejátszott egy kis hordó pálinka. A legényről, aki egyik nap keresztapa, másnap férj, harmadnap pedig apa is lehet, ha belehúz? Egy másik ifjúról, aki inkább meghal, mintsem elárulja, betörése célja szégyenletes helyesírású szerelmes levelei visszaszerzése volt? A talpraesett leányzóról, aki nagyapja halála után még egy-két dologra ráveszi az öreget? Olvassanak, olvassanak! Thomas Hardy: Csodabogarak című kisregényéről beszéltem, Bőrharis ajánlásával! | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
