NAPLÓK: Egy Bőrharis
Legutóbbi olvasó: 2024-11-23 07:39 Összes olvasás: 34718| 33. | [tulajdonos]: versre | 2003-04-06 14:43 |
A versről. Nem érzem, hogy kaptam volna rá kritikát. Talán a kurva szó erős, de egyelőre szükségét érzem ott, már ha egyáltalán szükség van a versre magára. Félek, az egész csak nyavajgás kis neoplatonista beütéssel. De hát nem véletlen, hogy a neoplatonizmus újra meg újra visszaköszön.
Gyakran érzem nyűgnek a testem, az egész hercehurcát vele, a felruházását, ápolását, igényei kielégítését, romlandó elemei karbantartását. És ráadásul az emberek ezt látják, ha rólam van szó. Még rosszabb, ez jut eszükbe nevem hallatán. A közeli kapcsolatok megadják a testtől való szabadulást, hiszen XY egy pattanással a homlokán XY, ő maga, a szarkasztikus vegetáriánus, Proust-rajongó, idealista, aki megáll minden fényképész bolt kirakata előtt, egy fajta sört iszik, nap mint nap alakul picit, és ezt az alakulást ritkán kíséri testének változása. Nem tudom, mi lenne a jó. Enni, inni, szerelmeskedni például igen gyakran jó. Néha meg nem. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
