NAPLÓK: EXTITXU-UXTITXE
Legutóbbi olvasó: 2026-10-14 23:21 Összes olvasás: 49473| 378. | [tulajdonos]: ... | 2021-03-05 10:00 |
Bűn és bűnhődés. A nagyobbik fiam tanítónénije, amikor úgy ítélte meg, hogy rosszak a "gyerek" (a la Laár), testnevelés óra helyett büntetésül irodalomórát tartott. Nem állítom, hogy ezért lett a nagyfiam matematikus. Neki olvastam a legtöbbet. Egyetlen bűnöm az volt, hogy a spanyol szigorlatomra is úgy készültem fel, hogy a vége felé neki olvastam fel magyarul is fellelhető kötelező olvasmányaimat (Don Quijote, Kópéregények). (Odáig nem vitt a lélek, hogy Unamuno Semmi-jét is rátukmáljam.) Kívülről tudtunk együtt legalább harminc verset. Bármikor elő tudtuk venni őket. Hosszú vonatúton pl., ha nem bírt magával, a térdemen lovagoltattam, és felmondtuk az összes verset. (Irodalomóra és tesi volt egyben.) Az utasok mosolyogtak, senki sem szólt ránk, hogy zavarjuk.
Kukorelly Endre mesélte, hogy neki az apja olvasott mindig elalvás előtt fél órát. Katonatiszt volt, szerette a rendet. Amikor letelt a fél óra, becsukta a könyvet, egy percig sem olvasott tovább. A kis Bandi egy idő után nem bírta tovább, hogy a legérdekesebb részekről marad, titokban elővette a könyvet. Így szokott rá az olvasásra. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
