NAPLÓK: EXTITXU-UXTITXE Legutóbbi olvasó: 2025-11-07 07:37 Összes olvasás: 40456| 329. | [tulajdonos]: morze-szkła | 2021-02-16 00:06 |
2021. február 15.
Olvadt üveg a tó vize. Nincs elég hideg ahhoz, hogy tükörré szilárduljon. Mégis nézegeti magát benne magát az ég. Az az ég, amit errefelé nem szennyez mesterséges fény, ezért éjszaka olyan, mint a dermedt láva: obszidiánfekete.
Kezére állok a mindenségnek, jobban, mint a tárgyak. Az asztalomon a kancsó, a pohár, vagy, ha távolabbra nézek, az ajtó: szinte tüntetnek a létre való nyitottságukkal. És itt ez a szöveg is. A szemem láttára építi fel magát. Jelen van. Él a léte lehetőségeivel. Míg én? Örülhetek, ha azt mondhatom, előfordulok a többi létező között, mint a sivatag homokjába csapódó villám. Vagy a fogtisztító selyem.
2021. február 14.
Bálint-nap van. Ulabot megköszönteni nem elfelejteni! (A központozásról nem leszokni, mert „Ulabot megköszönteni nem! Elfelejteni!” nem ugyanaz, mint az előző mondat.)
Szombat négy körül érkeztünk a nyaralóba. Kint -4 fok, bent 16. Rogós távirányítóval előre befűtött. A 20 fokos különbség indokolttá teszi a "nyaraló" szó használatát. Ez az első ilyen évünk. Nem esik jól, hogy Rogós kezében a komfortérzésünk, de így szép az élet, ilyen felemás érzések közt, különben uncsi volna, mint a mennyország örök békéje és állandó hőmérséklete.
„Ebédet” főztem, majd öt körül lementünk a partra. A víz leírhatatlan színű. Tompa türkiz? Van ilyen? Itt: van. Közelebbről nézve, mintha olaj úszna a tó felszínén. Ha lenne nálam gyufa vagy öngyújtó, mert mondjuk cigiznék, ami elég nagy hülyeség lenne, megpróbálnám felgyújtani a tavat. De öngyújtó nélkül még önmagamat sem tudom. A lassan, de biztosan készülő regényem címe Lángoló akvárium lesz. A túlpart felett a sötétszürke felhőkből mintha gombafonalak csüngenének alá. Havazik odaát. Felettünk az ég lenvirágkék. A kétféle ég ugyanaz a valóság.
Vasárnap lévén Sirdnával részt vettünk a ref. gyülekezet online istentiszteletén. Én tornáztam közben, Sirdna a nagypapája megsárgult énekes könyvével a kezében „desafinadamente” (itt-ott egy fél hanggal lejjebb vagy feljebb) lelkesen és öntudatosan énekelt, mint egy diaszpórában élő, egytagú gyülekezet. Mindketten pizsamában. Az online-létnek is megvannak az előnyei. Nem jó eldarálni elalvás előtt a Miatyánk-at, hívta fel a figyelmünket Bépé tiszteletes úr. A szószéken tiszteletes, templomon kívül mint egy kópéregény főhőse. Luther azt ajánlotta, hogy evés előtt imádkozzuk el Krisztus imáját, Assisi szerint legalább 88-szor meg kellene ismételni egymás után, hogy igazán megértsük újra s újra, miről szól. Loyolai Szent Ignác úgy vélte, minden szó után egy órát kellene várni, lelkileg elmélyedve. Ezt nehéz lenne most kivitelezni, mondta Bépé tiszteletes kópéúr, estig itt ülhetnénk [ja: ki papi palástban, ki pizsamában], de azt megtehetjük, hogy lelassítjuk és odafigyelünk minden szóra. Bépé nagytiszteletű úr arra is felhívta a figyelmet, hogy Krisztus imája nem úgy kezdődik: „Én atyám”.
Délben verőfényes napsütésben elindultunk megkeresni a szilveszterkor felfedezett vöröskőből épülő házat, amelynek homlokzatán Sirdna szerint az llluminati egyik jelképe látható, a mindent látó szem. Igaz, hogy csak egy háromszög van a homlokzatra téve, a szemet ábrázoló nyílást bele kell képzelni, de hihetőnek tűnt, hogy az Ezeregy éjszaka szépségeit idéző épületet szabadkőművesek építik. Miért ne? Ha eleget fizettek érte? Egy utcával arrébb a jezsuiták húztak fel egy kisebb palotát. Az elmúlt tíz évben gomba módra nőttek ki a földből a luxusvillák a falu külterületén. Vannak köztük ízlésesek, és vannak ízlésficamosak. Az Illuminati-ház az egzotikus épületek közé tartozik. Illik is a tájba, meg nem is. Nem evilági. Sokáig bóklásztunk, mire megtaláltuk. Képzeletben mindketten távolabbra helyeztük. Január 1-én több órás kirándulás után fedeztük fel, hullafáradtak voltunk, minden lépésünk kétszer olyan hosszúnak tűnt.
Miközben ezt írom, a Boldog lelkek tánca szól a Bartókon (Gluck: Orfeusz és Euridiké). Gyönyörűség!
Ebéd után körbeföldeltük a vízórát. A szomszédban kezd életre kelni a szörnyeteg: egy aránytalanul hatalmas, börtönszerű kőépület, az első szintjén úszómedence. Ötven lépésre a tótól! Margit néni gyümölcsfáit (meggy, cseresznye, alma, őszi- és sárgabarack) gyökerestül tépték ki, hogy ez a förtelem világra születhessen.
Este online filmklub Kázsé vezetésével. A Pont Neuf szerelmesei c. filmet beszéltük át. A két nagyobbik fiam is bejelentkezett, az egyik Lengyelországból, a másik Angliából. Ennek örömére Sirdna is beszállt. Kázséval és Enával együtt ez már öt férfi. És én. Fel sem tűnt, megszoktam. A két fiaim személyiségének különbsége jobban kirajzolódott, mint valaha. Nem győztem gyönyörködni bennük. A különbözőségükben (is).
2021. február 13.
„A tengerbe vissza-visszatérő vizek belehalnak" a tengerbe. Valójában azonban nem szűnnek meg -- csupán hazatalálnak.” (Pilinszky János) Haláltudata van halálfélelem nélkül. (Iancu Laura Pilinszkyről)
„A trónus előtt mintha üvegtenger lett volna, kristályhoz hasonló, és a trónusnál középen négy élőlény, elöl és hátul szemekkel tele.” (Jelenések 4:6)
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
