NAPLÓK: EXTITXU-UXTITXE
Legutóbbi olvasó: 2026-08-23 21:27 Összes olvasás: 47899| 327. | [tulajdonos]: rzeczywistość-równoległa | 2021-02-12 14:11 |
| Dupla tompaság -- ezzel ébresztett ma a Hang. Álmomban minden előkészület nélkül nekivágtam a vakvilágnak. Délre tartottam, de nem tudtam pontosan hova, elfelejtettem megnézni a címet, még a település nevére sem emlékeztem, csak annyit tudtam, hogy várnak valahol, és, hogy AISEC-pályázattal nyertem az utat. A pénztárcám velem volt, de csak néhány ezer forint volt benne. Féltem: hogy lehettem ilyen felelőtlen? Egy kislány is velem volt, szőke, hosszú hajú: a gyermekem. Egy étterem mellett, mire észrevettem, az egyik asztalnál megszerezte a vendégek maradékát. Életre való kislány, gondoltam és egy kicsit megnyugodtam. Egy otthonban az anyósomra és az apósomra bukkantunk. Láthatólag jól érezték magukat. Tudtam, határozottan tudtam, hogy a régi, nagy Magyarország határán áll az az otthon, biztonságosnak tűnt, de nem maradhattunk, mennünk kellett tovább a kislányommal valuta és határozott cél nélkül. Most ébren azt gondolom, hogy az álomnak valami köze lehet az elmaradt szarajevói utamhoz. Utolsó éves közgázosként nyertem egy AISEC-utat, de végül nem mentem el, mert meg akartam írni a szakdolgozatomat, ami már nagyon a körmömre égett. Így ismerkedtem meg a férjemmel az 1988-as szárszói találkozón, mert arra viszont elmentem. Tíz év múlva Szarajevó romokban állt, de nekem addigra már volt egy fiam. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
