NAPLÓK: Gyurcsi Legutóbbi olvasó: 2026-05-11 02:07 Összes olvasás: 183932| 816. | [tulajdonos]: Egy megegyezésről | 2019-10-31 06:51 | A választásról
A választásokon pártok indulnak, sajátos elképzelésekkel arról, hogy győzelmük esetén hogyan fogják vezetni az országot a közös, jobb jövő irányába.
A kampány alatt ismertetik programjaikat, elmondják, hogy a velük versengőkhöz képest miért jár jobban az ország, ha őket bízza meg a vezetéssel.
A választók ráutaló magatartással, azzal, hogy elmennek szavazni, elfogadják a szabályokat. Elfogadják a többség akaratát, hogy ettől kezdve érvényesnek tekintik magukra az így már általuk is elismert vezetők döntéseit, törvényeit.
Tehát egy egyesség születik a választás alkalmával a vezetők és a polgárok között.
Egyesség, de nem annyira a jogokról, mint a kötelességekről.
A polgárok - függetlenül attól, hogy kire szavaztak - kötelesek alávetni magukat a megválasztott vezetők által hozott szabályoknak. Senki nem vonhatja ezek alól ki magát azzal, hogy ő másokat szeretett volna vezetőknek.
A vezetők pedig arra vállaltak kötelezettséget, hogy az egész országért - tehát mindenkiért, akire hatással vannak - felelősek.
Aki hivatalt kap, annak a hivatalos ügyek intézése során a pártosságát át kell sorolnia a magánügyei közé. Senkinek semmi köze hozzá, mint ahogy neki sem ahhoz, hogy akinek a dolgaiban eljár, az kire szavazott, vagy kivel szimpatizál. Egy hivatalnok mindenkinek a hivatalnoka.
Egy tanár az iskolában kötött tanrendből tanít, egy rendőr munkáját sem befolyásolhatja pártszimpátiája. És ez vonatkozik a miniszterelnökre is.
Őrá ez fokozottan érvényes, hiszen neki nagy befolyása van a tanár, a rendőr - és mindenki - életére.
Aztán a hivatalon kívül mindenki olyan pártmunkát végez, amilyet akar, ezt csak a mindenkire érvényes törvények korlátozzák.
Emlékszem Antall József kijelentésére hogy ő 15 millió magyar miniszterelnöke akar lenni.
Akkoriban értetlenkedtem emiatt, most visszasírom.
Azt kezelhetetlennek tartottam a kampányidőszakban, amikor érvek közé tartozott, hogy egy település jobban járhat akkor, ha olyan vezetőt választ, aki közel áll a kormányzó pártokhoz. És az benne a rémisztő, hogy ez az érvelés sok esetben hatásos volt. Lehetett is, mert az eddigi gyakorlat, úgy tűnik, sokszor alá is támasztotta.
Mint ahogy azt sem tartom igazán jónak, hogy a miniszterelnök számtalan nyilatkozatában együttműködéséről biztosítja az önkormányzatok egy részét.
Nem lenne erre szükség, ha ennek ellenkezőjétől nem kellene tartani. Ha az elmúlt közel egy évtized bebizonyította volna, hogy ez nem valós fenyegetés. Ha ez a gondolat meg sem fordulna az ember fejében.
Különösen annak a fényében, hogy a miniszterelnök már kijelentette, hogy ne azt nézzük, hogy mit mond, hanem, hogy mit tesz. Ez egyébként valóban hasznos figyelmeztetés volt, tényleg sok esetben segített őt megérteni.
Más.
Érdekes volt Tamás reagálása előző bejegyzésemre.
Azt írja, hogy politikai kérdésben másztam az idegeire.
Én a miniszterelnök szavait írtam le. Ha ezzel az idegeire másztam, akkor nem velem van baja.
Aztán általánosít, cuzammen, a baloldal.
Nekem semmi közöm a baloldalhoz, egyáltalán semmilyen oldalhoz. Soha egyetlen írásom sem vonatkozott oldalakra, olyankor írtam, ha konkrét sérelem ért, és akkor pontosan meghatároztam, hogy mi az.
Viszont ezekre soha nem kaptam olyan választ, ami felvetésemre magyarázattal, válasszal szolgált volna.
Besorolást kaptam, baloldal, ballibsi, általában másképp vélekedő, stb.
Az nem teszi elviselhetőbbé sérelmemet, hogy valamikor mások olyat tettek vagy mondtak, ami az engem leszólóknak volt sérelmes.
Nem én tettem, nem én mondtam. Azokban nem vagyok illetékes, nem tudok, nem is akarok róluk vitázni. Én magamért felelek.
Az egyébként roppant mulatságos - lehetne, de nem az -, ahogy Tamás egy tömbként kezeli mindazokat, akik nem a kormánypártra szavaztak. Baloldal.
Pedig ennél heterogénebb társaság eddig sose volt, hiszen ebben a kényszerű szövetségben ott van a Jobbik, ott vannak a kiábrándult egykori Fidesz-szavazók, vannak papok, vállalkozók, orvosok, tanárok, keresztények, ateisták, egyetemisták, - kőfaragók és balett-táncosok - és így tovább.
Azért, mert két ember néhány dologban azonos véleményen van, nem lesznek egyformák.
Tamás! Azért, mert én nem vagyok hajlandó elviselni, ha valaki hivatalához méltatlanul viselkedik és nyilatkozik - és remélem, hogy Te sem -, mi még nem leszünk egy oldalra sorolhatóak!
Kivéve, ha lesz egy olyan, hogy a "Törvénytisztelő Oldal".
Utóirat
Azt írod Tamás, hogy a "baloldal" fenntartja a jogot, hogy a budapesti győzelmet a jobboldal képébe vághassa.
Én itt senkitől nem hallottam egy szót se az egész önkormányzati választásról. Olyat se, hogy bárki egy szóval is illesse a jobboldalt. Kivel mosol össze?
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
