Az amazonok rejtett zugai: SZAKDOLGOZATI TÉMA

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2829 szerző 37155 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Machó Zsófia
  Apokalipszis
Új maradandokkok

Bara Anna: a csend árnyékában
Albert Zsolt: CELLAINFORMÁCIÓ
Bártfai Attila Márk: 5
Kiss-Teleki Rita: Veszekszem
Petz György: Arany appendix
Vezsenyi Ildikó: Zsoltárok helyett
Albert Zsolt: ELTÉVEDNI INDULOK ÉS HA LEHET BELÉD SZALADNI
Nyári László: aranyszajha
Albert Zsolt: HARAG
Farkas György: ALVÁSGYAKORLAT (XVl) (jav.)
FRISS FÓRUMOK

Busznyák Imre 1 órája
Vajdics Anikó 1 órája
Király Ferenc 2 órája
Szilágyi Erzsébet 15 órája
DOKK_FAQ 17 órája
Ötvös Németh Edit 18 órája
Szilasi Katalin 1 napja
Tóth Gabriella 1 napja
Bara Anna 3 napja
Gyors & Gyilkos 3 napja
Szakállas Zsolt 4 napja
Vezsenyi Ildikó 4 napja
Kiss-Teleki Rita 4 napja
Magyar Éva 4 napja
Petz György 5 napja
Farkas György 5 napja
Csiki Melinda/ Melly 5 napja
Albert Zsolt 6 napja
Kosztolányi Mária 9 napja
Bártfai Attila Márk 9 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 8 perce
az utolsó alma 22 perce
EXTITXU-UXTITXE 25 perce
Baltazar 11 órája
az univerzum szélén 14 órája
Etzel Mark Bartfelder 14 órája
Gyurcsi 16 órája
Sin 17 órája
nélküled 23 órája
Sorrento 1 napja
Zúzmara 1 napja
törmelék 1 napja
fejlakók... 2 napja
fejlakók 2 napja
Fészek 2 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Az amazonok rejtett zugai
Legutóbbi olvasó: 2020-05-30 11:16 Összes olvasás: 2078

Korábbi hozzászólások:  
Olvasói hozzászólások nélkül
9. Pálóczi Antal: SZAKDOLGOZATI TÉMA 2019-02-14 09:20
Szokolay Zoltán megérkezett ide elveszíteni a vitát, s ez abban a pillanatban megtörtént, amikor megpróbált a fejemre lépni.
Még hogy rosszul interpretálom a Babits/Kassák vitát? Meg hogy nem arról szól, amit én állítok róla?
De hát melyik állításomra gondol?
Nem lehet, hogy netán ő interpretálja rosszul az én állításomat? Elég csak benyögni, hogy az rossz, azt hiszi? (HISZEN ÉN MONDTAM... S AKKOR - szerinte - CSAK ROSSZ LEHET?)
Szokás így vitatkozni civilizált helyen?
Nem.
Mindig citátum kell, hogy mit mondtam - s a nézetemet vitató szerint mi a téves benne.
Ezzel ő adós maradt.
Így aztán nekem is elég most csupán megnyugtatnom őt: a Babits/Kassák vitában pontosan "AZ VAN BENNE" amit írtam erről. Vagyis e vitában tűnik fel először a Költészet körül keringő "rímes vers bolygó" társa, a "szabadvers bolygó" amely - ez a későbbi évszázadban derült ki - hatalmas. És nem csak azért, mert Kosztolányit, Adyt, Babitsot követően Kassák nyomán hatalmas magyar szabadversirodalom született, hanem a mert a világirodalomban - különöstekintettel Latin-Amerikára, mára ugyanez a helyzet alakult ki. Nem. Ennél sokkal fontosabb az azóta eltelt időben, hogy sorra felfedezték az orális ősköltészetet a világ "primitívnek" gondolt népeinél. S ezek szintén ősszabadversek.
Miközben a laikus felfogás annak megértéséig sem jutott el, - és ez napjainkra "újratermelődött" - hogy A KÖLTÉSZET NEM A RÍM KÖRÜL KERING. Nem kiabálok csak kiemelek, mert nincsen félkövér. ((Nálam, de nem is érdekel, mert jobb így kiemelni, miközben - tényleg - nem kiabálok.))
Hogy a szabadvers bolygó mennyire hatalmas, vagyis mennyire régi, hogy talán több tízezer éves, azt a két vitázó 1916-ban még nem tudhatta. A korszak újművészetére érzékenyebb Kassákot mindebben a világirodalmi újdonság érdekelte. A filosz Babits pedig legfeljebb az írott kultúrát tudta (és akarta) felidézni az ókori birodalmakig visszamenően.
Az 1916-os Babits/Kassák vita idején még nem derült ki, hogy az énekelt ősszabadvers akár több tízezeréves is lehet. Bár az kezdett kiderülgetni, hogy az úgynevezett primitív gyarmati művészeti tárgyak, faragványok, szobrok stb. mennyire kimagasló művészeti értéket képviselnek. Hogy egyáltalán NEM primitívek. Ehhez a modern képzőművészetnek kellett azokat újra felfedeznie. (Picasso egyszer csak elkezdett baltafejű hasogatott nőket festeni, portréként. Mire azt mondták neki, nem is hasonlít. Ő meg hunyorított: DEHOGYNEM! (Mert hát lakva ismeri meg az ember a másikat. Ő nem azt festette le, amilyennek a csaj látszott, vagy látszani akart, hanem amit MEGTUDOTT RÓLA. S ebben "érte utol" a primitív művészetet, nevetségessé téve a tartalmatlanul bájolgó "formakultúrát".)
Róheim Géza 1938-ban fedezte fel Ausztráliában, a minden kultúránál ősibb és "primitívebb" - tényleg a kőkorszaki ősembert idéző - viszonyok között, hogy a szóművészet talán több tízezer éves. Egy szerelmi varázsdal kapcsán így ír erről A csurunga népe című könyvében, ahogy azt a Pálóczi SZABADVERSTAN napló 53. bejegyzésében idézem:
"Az ausztráliai őslakó szemében – írja Róheim – a szerelem, megkülönböztetve az egyszerű nemi feszültségtől, nem természetes dolog. Csak varázslattal magyarázhatja, hogy egy nőt éppen egy bizonyos férfi miatt „ráz ki a hideg”. De ha megvan ez az érzés, akkor olyan ellenállhatatlan, mint a bűvölés és úgy csap le, mint a villám. Íme a sorképzés és a szöveg intenzitása jelzi (ha nem is tördeltem verssé), hogy verssel (szabad verssel) állunk szemben. Egyes szavak jelentése lejjebb olvasható.
„Mali fánál ül gondolkozva/ Gondolkozva ül/ Négykézláb megy zörgő bumeránggal,/ A kemény földön lábát dörzsöli össze!/ Ó kettős szivárvány! Ó kakadu hangja, / Ifjú legény vagyok én!/ Ijedten ülnek az alknarincsák! /A bokrokat borzolja a szél! /A nátándzsával a bozótot szórja szét,/Csillog a matati!/ Villan a csilára!/ Beszél a pénisz, / Mozog a nátándzsa!/ Ijedten ül az alknarincsa/ egy helyen maradva,/ kinyújtott lábakkal,/ Amint ül úgy erősödik,/ Alnarincsává válik,/ Amint ül, folyik a vagina,/ Amint guggol/ A folyadék áramlik,/ Jönnek rohanva,/Árad a vérük,/ Holdember kergeti/ Vörösen villogva,/ Én csak ott ülök,/ Ifjú legény vagyok én!/ Én csak ott ülök, /Vörösen csillogva/Zúg a búgófa,/ Mozog a natándzsa,/ Vágyódva jönnek,/ Ugrálva jönnek. / Jönnek a lányok,/ Várom őket!/ A vörös homokon/ Felcsap a villám,/ Felcsap a földről/ Felcsapó villám!”
Róheim értelmezése szerint: „A phallikus dal nyitját a büszke refrén adja meg: „Ifjú ember vagyok én!” A beszélő pénisz errigált péniszt jelent és a dalt betetőző felcsapó vagy emelkedő villám szimbolikus betetőzése az érzelmi alaptónusnak. A villámot az arandák a víz péniszének nevezik és a villám „emelkedése” kétségkívül a szimbolizált tartalom átvillanása a fedő jelképen. (Pontos természeti megfigyelés: a villám nem /csak/ „a mennyből „ csap le: kisüléskor a föld elektromos töltései lentről áramlanak fölfelé. P.A.) A fehér fejdísz (a csilára), a rojtos péniszfedő (a matati), a búgófa és a nátándzsa mind ugyanazt a vágyat szimbolizálják. Ami azonban magyarázatra szorul, az az alknarincsa. Alknarincsa azt jelenti, szemet elfordító. A házasság előtt minden nő alknarincsa, de egy sem marad végig alknarincsa. Mit jelent az, hogy a fiú alknarincsát akar szerezni búgófával? Először is egy alapvető különbséget jelent a férfi beállításában. Vi et armis akarja-e meghódítani a nőt, vagy varázslattal: hős vagy poéta? (…) Az alknarincsa ugyanis rendszerint egy messziről jött nő, aki, amint a dalból is látható, egy ellenállhatatlan erőnek engedve, oly sietséggel érkezik, hogy a húst is nyersen eszi meg, fut, rohan a villámok dicsfényétől övezett ismeretlen férfi felé. Alknarincsa az a nő, aki nem akar. Az ilyen nőt varázsigével lehet megszerezni.” (…) S hogy megy a „bűvölő” udvarolni? Először egy asszony képét rajzolja a homokba. Erre leteszi a búgófát és a matatit (péniszfedő rojtot) és a csilarát (fejre való zsinór), a lalkarát (csont, amelyet az orrsövénybe dugnak). Mindezekre társai ráolvasnak, azaz eléneklik a varázsige megfelelő sorait. A férfi közben feketére festi a homlokát és piros festékből karikákat rajzol a szeme köré, majd lassanként felveszi mindezt. Most teljes díszben van, leül a földre méltóságteljesen és várja, hogy a többiek ráolvassanak a testére . Ha ez megtörtént, akkor fölkel és a siker biztos tudatával megy az asszonyok közé. Közbenjáró gyanánt elküldi valamelyik rokonát ,rendszerint egy lányt. A lány aztán elmondja a férfinek: „Ez az asszony szerelmes beléd”, mire a férfi adja a meglepettet. Így kívánja az illendőség. Az ilpindzsát („körülkerítést”, vagyis a szerelmi érintettséget) nem szokás bevallani. „Hogy lehet az? Én semmit sem csináltam” , így illik felelni. De a közbenjáró ezt már ismeri. „Dehogynem –mondja – úgy jöttél, mint a villám, és ő beléd szeretett”. Idézet vége.
S itt van most egy havaii cápatánc ének is. Hasonlít az ausztrál ősszabadvershez, pedig a két kultúrának semmi köze egymáshoz: az ausztrál őslakók minden óceániai gyarmatosítót megöltek - egészen Cook kapitány érkezéséig.
A CÁPA-TÁNC
Auj! Hozzám kapott a cápa, belém harapott a cápa,
Lalakea, három-sor-fűrész fogával.
Megnyílott Lono köre,
zárát az órjás-cápa törte le.
A tűz-szemű Niuhi –
szeme lángot vet a mélykék tengerben.
Ahu! Auj!
Évről évre, mikor a vili-vili-fa virágzik,
akkor harap a cápa-isten.
Auj! Szájában tart az órjás-cápa.
Ó, mélykék tenger! Ó, feketülő tenger!
Hab-pikkelyes tengere Kanénak!
Milyen gyönyörrel táncoltam én!
Ahu! Auj! Most megesz a cápa-isten.
---------------------
Ez most egy kicsit hosszú bejegyzés, de hát nem is komment téma ez, hanem szakdolgozati. Segít a komoly érdeklődőknek a "szabadversbolygó" jobb megismerésében.
Ezért most szerepeljen itt a Pálóczi SZABADVERSTAN napló 8. bejegyzéséből is egy részlet. Mint ízelítő - és kedvcsináló - Kecskés András a vers hangzásvilága című könyvének mintegy 20 oldalnyi szabadvers fejezetéhez. Egy költőnek nem muszáj esztétának lennie. Elég ha "NEM TUDJA, DE TESZI" (az is jobb, mint aki tudja - elemezni - de nem tud olyat írni). Viszont annyi ostobázat, annyi hülyézet jelenik meg újra és újra szabadvers/rímes vers témában a laikus kommentfalakon, hogy nem árt megismerniük a szabadvers esztétikát egy kicsit tudatosabban a dokkereknek is.
De lassan rá kell térnünk Mórotz Krisztina Papírsirályok című versének igazi elemzésére. Egyelőre még a „tévelemzés” szakszerűtlen maghatározásaival vitatkozva. Nézzük ezt például:
„Éppen a gondolatisága, és a zeneisége miatt, nem lehetséges a naiv költészet. Ez a prózaversre is igaz. Csak az tud jó prózaverset írni, akinek nincsenek gondjai a kötött formákkal.” Leszámítva a vaskos tévedést, hogy csak az tud jó („nemvers”) prózaverset írni, aki ismeri a kötött („vers”) formákat (hiszen a közép-ázsiai dalnok is képes volt 1300 éve jó eposzt komponálni és énekelni, lásd az orkhoni türk rovásírásos feliratokat, aki nem ismerte (vagy nem tartotta szükségesnek) a kínai kötött formákat. Érdekes viszont, hogy az alliteráció művészete milyen korán megjelent, s ezek szerint először NEM a kötött, hanem a „szabadversben”! „Körür közüm körmezteg/ billir billigim bilmezteg, bolti”. Képes Géza fordításában: „Szemem szemlél szemetlen/ értő értelmem értetlen/ ámul.” Így siratja elesett öccsét Bilge kagán. (DOKK-érdekeség, hogy Czékmány Sándor, ha jól értettem vonatkozó bejegyzését, élt Mongóliában, az orkhoni felirat kőoszlopától nem túl messze, bár nem tudott a leletről.) Képes Géza ezt a türk szöveget az Ómagyar Mária siralommal is egybevetette: „Siralomtul sepedek/ buol aszok epedek” lásd: „Körür közüm körmezteg/ billir billigim bilmezteg”, mondván, hogy ugyanaz az érzelemfokozó fordulat, szövegritmus és alliteáció figyelhető meg benne, mint a 300 évvel korábban keletkezett türk „szabadvers eposzban”. Noha immár kötött formában. Ez viszont szintén azt bizonyítja, hogy nem a szabadvershez kell (illetve kellett) a kötött forma, hanem épp ellenkezőleg! A kötött forma kifejlesztéséhez kellett a több ezer esztendővel régebbi szabadvers hagyomány. De térjünk vissza Mórotz szabadverséhez, amelyik így kezdődik:

"Uram, futott ön tengerbe olajbogyóval a zsebében? "
Nők szemének fényét látta-e bódulatában?
Néztem csillogásuk. Szemem ha lámpafénybe hunyorog, szeplőket lát.
Gyerekek kibomlott szalagjait, ha a napba nézek.
A kagyló kérése: aludd ki magad. El innen, el, hol magát látom.”

Nos ez minden csak nem prózavers, hanem a SORKÉPZŐ SZABADVERS 1. Szólamsoros változat 2 . Mondatsoros változat 3. Sorhatároló változat, vagy a II.SORTAGOLÓ SZABADVERS 1. Sorváltó szabadvers (lazított vers) a.) Szólamnyomatékos elvű sorváltás b.) Szótagmérő elvű sorváltás c.) mértékkapcsoló elvű sorváltás 2. Mértéksejtető szabadvers kategóriák valamelyikébe tartozik. Hogy pontosan hová, ezt fogjuk a következő alkalommal meghatározni, mert még csak azután tárhatjuk fel, hogy milyen elvek szerint működik. Mórotz Krisztina szabadverse ugyanis működik, ha nem is hibátlanul, ezt határozottan le kell szögeznünk!"


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2020-02-26 09:25 lista
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2020-05-30 11:19   Napló: az utolsó alma
2020-05-30 11:17   Napló: EXTITXU-UXTITXE
2020-05-30 10:12   új fórumbejegyzés: Vajdics Anikó
2020-05-30 09:53   új fórumbejegyzés: Busznyák Imre
2020-05-30 01:41       ÚJ bírálandokk-VERS: Vajdics Anikó Valami ajtót (rimék)
2020-05-29 23:56   Napló: Baltazar
2020-05-29 23:27   Napló: Hetedíziglen
2020-05-29 23:23   Napló: Hetedíziglen
2020-05-29 22:09   Napló: EXTITXU-UXTITXE
2020-05-29 21:27   Napló: az utolsó alma