NAPLÓK: Ami van
Legutóbbi olvasó: 2024-11-21 14:53 Összes olvasás: 27367| 21. | [tulajdonos]: Ima | 2007-03-23 11:50 |
Nekem köszönheted, hogy élsz,
s nélküled nem adnék életet neked.
Köszönöm hát, hogy ösvénybe simulsz,
ha lépek, hogy légbe fonódsz, körül lebegsz,
míg emelem fejem, s mellém ülsz csöndesen,
kóstolod az ételt, s fújod is lelkesen velem,
mikor a forró kanalat kérő gyerekszájhoz emelem.
Te hullajtod megrendítő ívben ablakom előtt
a levelet, hajamba kapaszkodó ágakon te
pattintod a rügyet. Kócollak, kifészülsz.
Eljöttél ide is értem. Pincebogarak fölé
hajolva figyelsz szótalan, velem.
Teremtesz, s teremtelek. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
