NAPLÓK: Ami van
Legutóbbi olvasó: 2026-10-10 18:47 Összes olvasás: 28938| 10. | [tulajdonos]: Átléptem | 2007-03-20 16:52 |
Átléptem. Nincs iszonytatóbb, mint innen nézni, akár mozivászon mögött ülni, s tudni a vetítés nem neked, nem tiéd, s azok ott a bársonyszékekből soha nem láthatnak téged.
Átléptem. S itt, hol vörös varangyok kidülledt szemei, mint igazgyöngy fénylenek, helyi szokás, s ez a helyi csillag is. A fény. Az infravörös kép ilyen soha életre nem kelő.
Átléptem. Nem jön utánam senki. A határról még visszanyújtottam fagyott kezem, kértem őt, csak nézzen rám. De nem volt rá idő. Nem volt megfelelő az alkalom. Befogadott mindenek negatívja, a hasadás. Ez az a világ, ahol a félelemnek már semmi értelme. Ha tudnák azok a gyávák odaát, milyen boldogság félni, milyen öröm rettegni, hogy elveszünk, hogy kiderül a titkunk, hogy a tető a fejünk fölül, hopp! elröpül, milyen káprázatos ajádnék fájni és félni a fájdalomtól. Ha tudnák!
Átléptem. Tömör nonverbális fekete létezés. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
