Kuckó: születésnapi levelek

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2844 szerző 38803 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK


 
Új maradandokkok

Filip Tamás: Egy nap
Filip Tamás: Ne így
Filip Tamás: Másik ég alatt
Vadas Tibor: Túlélő sztori
Ocsovai Ferenc: Börtönima
Valyon László: Alkony
Kiss-Teleki Rita: magamnak egészet
Kiss-Teleki Rita: valaki
Kiss-Teleki Rita: Megtartom
Kiss-Teleki Rita: senki
FRISS FÓRUMOK

Filip Tamás 10 órája
Ocsovai Ferenc 23 órája
Vadas Tibor 1 napja
DOKK_FAQ 2 napja
Kiss-Teleki Rita 3 napja
Tóth János Janus 5 napja
Karaffa Gyula 6 napja
Valyon László 8 napja
Gyors & Gyilkos 10 napja
Francesco de Orellana 11 napja
Pálóczi Antal 14 napja
Cservinka Dávid 14 napja
Szilasi Katalin 17 napja
Szakállas Zsolt 18 napja
Vasi Ferenc Zoltán 20 napja
Bátai Tibor 22 napja
Farkas György 24 napja
Zsolt Szakállas 33 napja
Serfőző Attila 35 napja
Gyurcsi - Zalán György 42 napja
FRISS NAPLÓK

 A vádlottak padján 10 órája
Bátai Tibor 22 órája
fiaiéi 1 napja
Gyurcsi 3 napja
Zúzmara 3 napja
nélküled 4 napja
az univerzum szélén 6 napja
Baltazar 6 napja
ELKÉPZELHETŐ 7 napja
mix 9 napja
Paricska. Életmű 12 napja
négysorosok 13 napja
DE MI LESZ A NOVELLÁKKAL? 13 napja
Janus naplója 14 napja
Játék backstage 14 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Kuckó
Legutóbbi olvasó: 2024-07-19 20:18 Összes olvasás: 104078

Korábbi hozzászólások:  
728. [tulajdonos]: születésnapi levelek2013-07-06 21:37
Holdséta

(Moonwalk)





Egy ragyogó hold-csonk.

A domb elveszti színét

A sarki fény alatt.

Akár egy kifordított napkorong. Minden

Negatívban. Álarcod, akár

Öntött, fekete vas, egy fél kagylóhéj –

Meghámozta a holdat. Riasztó

És dühítő hold-ördög – valahol itt.

A régi tengerész halála életében, abban volt egy

Női szereplő, akit megrettentett a

Tenger lázas hullámzása, és csak dobálta

A fekete-fehér dobókockákat.

A szaracén, kegyetlennek ható tenger.

És szavaid, akár rovar- és pókízek,

Melyeket baglyok szaggattak szét. Virágzó,

Kék-fekete, szilánkos. Denevérkoponyák. Egy nap,

Gondoltam, megértem majd ezt az egyiptomi sírhelyet,

E hold-gombához való nyelveken szólást.

Sose ébressz fel egy alvajárót. Hadd hibáztassák

Mindenért az olajfákat.

Árnyaik fekete vére talán úgy

Tör elő, mint Ábel kiáltása.

Ki van itt? Ez itt a kérdés: Ki van itt?

Az orvos, aki humorizál és végignézi,

Amint a beteg meghal kezei között.

Valami más osztozik a nap bőrén.

A birtoklás álcája, a száj díszletei,

Egy álomban ijesztőnek hatnának. Ébren mindez csupán

Türelem kérdése. Akár egy fantom

Méhnyaktumor. A rádium telihold

Levetkőzött az operációhoz –

Levetett magáról mindent,

Kivéve magát a holdat. De mit is jelent holdnak lenni?

Durva, megmunkálatlan érc,

Mely még nem formálódott

Át míves tehetségedbe. Vagy ott függ

A röntgenkészülék felett egy majom

Sziluettje, melyet egy szűzlány vezet,

És mindketten kiszolgáltatottak a lány poklában. A hold

Komolyan veszi a dolgokat –

Egyre csak szemléli a konyhai eszközöket.



Én voltam a szúnyog a saját

Értetlenségem

Elefántjának fülében. A kátyú

Kurátora. Körülöttünk

A hold-barna dombok, a csillagok

Valószerű mélyaltatásban nyugodtak,

Mind mitologikusak, mind elérhetetlenek.

Halászhajók – a Cassiopeián.

Minden apró kavics egy-egy hold-jelet hordozó

Rosetti-kő. Nem csatlakozhattam többé hozzád,

Csak az áldozati kőnél,

Melyet annyira kerestél. El sem tudtam

Képzelni magamnak a papot. Úgy sétáltam ott

Melletted, mintha először látnálak –

Egy furcsa kutya hold-árnyéka.

Egy kutya néma árnyéka,

Amely megbarátkozott veled. Szemeid

Elemükben voltak, ám nem értették a dolgot,

Mindez megrémítette őket. Akár a felszínre

Törő Kraken, körülölelted a holdat

És a csillagos tengert, szemétre dobtad

A mennyeket, majd a hold-fehér, hold-kráteres

Tengeri várost, és kampóval metszetted

Ketté a partszegélyt. Gigászi madár

Hullott alá Földközi-tenger mellett.

Smaragd tenger, ragyogóan friss festmény,

Csak neked, a Sirokkó árnyékban,

Elvitted mindet, mint bőrt és törmeléket egy amforában,

Hogy újraegyesíts mindent

Egy oly nagy gonddal megírt versben

És úgy viselhesd majd, mint egy farsangi maszkot,

Ha úgy néz szemedbe a démon, mint egy

Üres konnektornyílásba – a démon, aki még

Mindig rajtam néz keresztül.

Kántás Balázs ford.





Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-07-19 10:41       ÚJ bírálandokk-VERS: Serfőző Attila Pandemonium /a pokol elszabadult/
2024-07-19 10:05   Napló: A vádlottak padján
2024-07-19 09:31   új fórumbejegyzés: Filip Tamás
2024-07-18 21:32   Napló: Bátai Tibor
2024-07-18 21:05   Új fórumbejegyzés: Ocsovai Ferenc
2024-07-18 19:24       ÚJ bírálandokk-VERS: Gyurcsi - Zalán György kezeld bizalmasan
2024-07-18 16:37   Napló: fiaiéi
2024-07-18 16:35   Napló: fiaiéi
2024-07-18 13:32       ÚJ bírálandokk-VERS: Szakállas Zsolt mátrix
2024-07-18 10:48   Napló: A vádlottak padján