DOKK


 
2847 szerző 39425 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Jelentés elõtti csönd
Új maradandokkok

Szilasi Katalin: Őszbe forduló /jav./
Kosztolányi Mária: Gazdagságunk idején
Kosztolányi Mária: Változatok októberre
Szakállas Zsolt: ellenszélben.
Burai Katalin: Nyaralók jav.
Debreczeny György: meghalt az Ágh Pista
Varga Árpád: Két haiku
Gerle Kiss Éva: Miatyánkközepe
Tímea Lantos: Hazugság
Bátai Tibor: Tükröz(őd)ések
FRISS FÓRUMOK

DOKK_FAQ 58 perce
Paál Marcell 4 órája
Mórotz Krisztina 5 órája
Lenmag Elemér 7 órája
Burai Katalin 8 órája
Tamási József 9 órája
Szilasi Katalin 10 órája
Gyurcsi - Zalán György 12 órája
Debreczeny György 14 órája
Tóth Gabriella 15 órája
Bátai Tibor 15 órája
Cservinka Dávid 1 napja
Péter Béla 1 napja
Karaffa Gyula 1 napja
Szakállas Zsolt 1 napja
Vadas Tibor 1 napja
Péter Bélla 1 napja
Serfőző Attila 1 napja
Tóth János Janus 2 napja
Tímea Lantos 2 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 21 perce
Bátai Tibor 1 órája
Baltazar 2 órája
Maxim Lloyd Rebis 4 órája
nélküled 4 órája
Etzel Mark Bartfelder 5 órája
Janus naplója 13 órája
mix 13 órája
az univerzum szélén 1 napja
útinapló 2 napja
ELKÉPZELHETŐ 2 napja
PIMP 3 napja
Zúzmara 3 napja
Lángoló Könyvtár 4 napja
Szuszogó szavak 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: egyszerű napló
Legutóbbi olvasó: 2025-11-06 00:43 Összes olvasás: 22724

Korábbi hozzászólások:  
10. [tulajdonos]: A nálamnál többség, mint olyan2006-12-12 07:33
Hosszú hat évében gyerekkoromnak átéltem mindent, mit ember a szeretett s nálánál több felé kínlódva, magát megkérdőjelezve megélhet. Így rutinom van a magam mentésében önmagamtól. A nálamnál többség, mint olyan, valójában nem létezik.

9. [tulajdonos]: Zsolt nélkül is Zsolt2006-12-11 21:09
S akkor arra gondolt, hogy hálás lehet, férje szeretőjének, amiért vigyázott a beteg apa mellett a három gyerekre, amíg ő a fájdalom elől a maga szeretőjéhez menekült. S belátta azt is, hogy nem teheti meg a férfivel, akit szeret, aki a férje, aki gyermekei apja, hogy útját állja boldogságának, s neki kell elhagynia az otthont, ahol a három közül, két gyermekét szülte, s keresni másikat, ahol a fiúkkal és a kislánnyal élni fog. S átérezte azt is, milyen lehet Zsoltnak úgy kezdeni új életet, hogy maga mögött hagyja a kezével teremtett tárgyakat, az egykori álmot, melyet ugyan már mással érez közösnek, de inkább tartozik hozzá, mint a feleséghez, akin már túl van. Belátta, hogy neki, az elhagyott asszonynak saját álmokat kell keresnie egy másik házban, mert Zsoltnak nagyon fájdalmas lenne az új családdal újraépíteni új álmokat. Mert Zsolt csak továbbszőni tud, mint a pók az elfogyasztott áldozat után, erre képes, ez a valóság. Hiszen neki, a megcsalt feleségnek csak Zsolt álmai voltak az álmok, Zsolt háza, asztala, ágya volt az otthona, Zsolt gyerekei a gyerekei. Zsolt nélkül csupán a gyerekek mozdítanak a lelkében valami elszakíthatatlan köteléket saját maga felé. Csak a gyerekek. Meg, igaz ami igaz, Zsolt nélkül is Zsolt.

8. [tulajdonos]: Hogyan lehetséges2006-12-11 20:57
Hogyan lehet kiszűrni a kényszerpályákat? Hogyan lehetek én? Hogyan lehetséges fölébem kerekedni?

7. [tulajdonos]: Bogarászok2006-12-11 19:16
Az életem nevekre fűzhető láncok órmótlan gubanca. Van Gabik lánca, Eszterek lánca, Zsuzsák, Zsoltok, Józsefek, Istvánok lánca. A nevek mentén visszafejthető tekergőző, szerteágazó történet halmaz. Bogozok, bogarászok.

6. [tulajdonos]: Soha le nem ágazó2006-12-11 18:54
Vannak dolgok, amiket tudok, ismerek, s mégsem tudom és ismerem őket, kizárólag csak azért, mert nem vagyok képes megosztani más emberekkel, s ennek a megosztásnak a hiánya feltételessé avatja őket. Pedig valójában e dolgok tudása és ismerete vagyok én, csak én magam, s mivel nem tudom megosztani őket másokkal, így én magam leszek feltételessé. A szerelem az egyik állapot, mikor e feltételességből, mint Vénusz a tajtékos tengerből, kilép valaki szép ismeretlen, akire úgy csodálkozom rá, mint magamra. A másik állapot az alkotásé. A végeredmény ilyenkor nem lényeges. Csak a folyamat. A soha rólam le nem ágazó történés. A megtartás és a megosztás teljes össze- és átmosódása. Időszünetnek hívni jó.

5. [tulajdonos]: A történet mindig2006-12-11 17:27
Nem értem, mi folyik. Valahogy leágazik rólam a történet mindig.

Olvasói hozzászólások nélkül
4. Neddudki: re[tulajdonos]: Ez a válság2006-12-11 13:28
Most mit csinálsz? Ha jól sejtem döntened kéne. (Megválaszolni e-mailt, sms-t) vagy hagyni, hogy minden menjen tovább. Úgy is megvolt vagy XXXX évig nem? Mi köze mindehez a társadalomnak? Ahhoz, hogy nem mersz kockázatot vállalni.

3. [tulajdonos]: Kivilágítja2006-12-11 12:18
Az is eszembe jutott, hogy a szegény, rest, sem szegényeket, sem betegeket nem látó emberek fölött ott tornyosul egy társadalmi mechanizmus, egy bonyolult érdekszövetség, melynek érdekeltjei is önmagukban porszemek, ott tornyosul a történelem, egyáltalán az emberi lét minden korlátja. Ezek között feszülünk mind. Te is, én is, ő is. Hogy mekkora és milyen szabadságunk van ezen belül az életre, az egy igazi kérdés. Hogy van-e? S hogy éppen ma mi az. S hogyan. Hogy hogyan keverődik össze az éhezés a mértéktelen zabálással. Én azt gondolom, ez a líra terepe, ha vers. Ahogy a kislány melléd ül egy előadáson, s ami, akkor mozdul benned. Ahogy a munkatársad bánt meg, s ahogy neki se lesz ettől egyáltalán jobb. Ahogy a barátnőd örül az autójának és a jólétnek, s retteg, hogy szerelmét veszti. Ahogy te magad félsz és nem hagyod magad félni. Ahogy a celibátusban élő szíve szorít, amikor maga körül szaladgálni látja gyermekét. Ahogy a megtörténés kivilágítja magából a valóságot.

2. [tulajdonos]: Kell a lehetőség2006-12-11 11:57
Először hiszem el, hogy meg fogok halni. Először lesz a halálból egyszerű megtörténés, ahogy lepke kenődik a szélvédőre egy jelentéktelen pillanatban. Először nem lehet sírni és nevetni ezen többé sehogysem. Kell alkalom arra, hogy beleszeressek a mellém soroló szemüges nő profiljába. Kell a lehetőség.

1. [tulajdonos]: Ez a válság2006-12-11 11:32
Jó ideje várom már, hogy otthon legyek magamban. Eltelt már az életem fele is talán, s még mindig ugyanazokkal a tulajdonságaimmal küszködöm, mint gyermekkoromban. Ugyanaz a hazavágyás, ugyanaz az ismétlődő újrakezdés, ugyanazok a jellemmé bejáródott visszásságok. Ez a válság hosszúra sikeredett.


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-11-05 23:45   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2025-11-05 22:34   Napló: Bátai Tibor
2025-11-05 22:19   Napló: Baltazar
2025-11-05 22:12   Napló: Baltazar
2025-11-05 22:01   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2025-11-05 22:00   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2025-11-05 21:56   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2025-11-05 21:53   Napló: Baltazar
2025-11-05 21:50   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2025-11-05 21:50   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ