NAPLÓK: Egy Bőrharis Legutóbbi olvasó: 2025-09-10 06:03 Összes olvasás: 36355| 22. | [tulajdonos]: tükör | 2003-03-28 14:03 | Ez kicsit Johannak szól. (Hátha olvas engem.)
Furcsa mód mindenki felismer. Volt persze, akinek én magam hívtam fel figyelmét naplómra. Volt, akinek csak annyit árultam el, írok. Tegnap olyasvalakivel beszélgettem, aki mindezen információk hiányában is kiszúrt.
Johann, ha ismernek, felismernek. És nehéz, nagyon nehéz megítélni, ismenek-e, hogy az az egyszerű gesztusod, ahogy az orrodon feljebb tolod a szemüveget, vagy kedvelt szavad, esetleg zeneszerződ említése, mindaz, ami neked csak apró rész, másnak a rólad rajzolt kontúr egyik alapvonala vagy elfelejtett momentum. Bánod? Én - azt hiszem - nem.
| |
| 21. | [tulajdonos]: szívás | 2003-03-28 14:01 | Van egy elméletem, ami talán maga a spanyolviasz, nem tudom.
Önmagamat figyelve - volt rá pár évem, meg hálás dolog is, na -, rájöttem, hogy életciklusom részekre tagolódik. Gyújt, Szív, Lent Tart, Kipufog.
Ugye belekezdek, aztán veszek egy nagy slukkot valami élettel teli cigiből, tartogatom lent, hadd szívódjon fel a gazdag és forró füst, és a végén rafinált birka, mikroprocesszor, karácsonyi bevásárlólista alakú felhőket fújok ki.
Jó, nevetséges, de komolyan gondolom. Beszívok mindenféle szemetet, kinek-kinek mi jut, THC vagy meggyújtott ropi, esetleg mentolos műanyag szipka vagy haláleset, szerelem, fizetésemelés, tömegközlekedés, és közben nem csinálok mást, csak beszívom. Aztán lent tartom, ilyenkor mindig beszarok, mondván, nem csinálok semmit, de nem, csinálok, befogadok, ücsörgök, emésztek, megéri, mert a végén jönnek a felhők. És ha ügyes vagyok, ezek a felhők egészen messziről is láthatók, élvezhetők, nevetgélhet rajta más is. Amikor ide írok, az is valami ilyesmi. Vagy csak a hamut pöccintem le?. :) | |
| 20. | [tulajdonos]: takarítás | 2003-03-26 11:37 | Mostanában takarítok. Talán a háború, ez az egész, amit nem tudok megítélni, a halottak, akik nem mondták, hogy jól van, essünk neki, max. belehalunk, hanem inkább azt, hogy hogy a francba kerültem bele? mi közöm hozzá?, talán a költözködés lehetősége, közelgő születésnapom, a GyGy bezárása, vagy ez az egész világtavasz-öngyilkos hangulat, nem tudom. Kipakoltam a szekrényeimet, kidobtam a 8 éves fecniket, kiürült parfümös üvegcséket, lejárt hivatalos leveleket, gyógyszereket, rengeteg-rengeteg papírt. Nekiveselkedtem 100 Megás home-om lecsupaszításának, szemét-szemét-szemét.
Kidobtam Bőrharist is, röhej volt. Szakadt nejlonharisnya egyik szára párjavesztett zoknikkal kitömve, aztán ujjamra húzom, jó vicc. "Aztán kicsi Bőrharis, eszünk ma paradicsomlevest?" "Jaj, nem, ne együnk, gyűlölöm!"(Torz hangon, zárt szájjal, közben mutatóujjammal mozgatom.)
Én, én utálom a paradicsomlevest, hogy a könnyem is kicsordul az undortól, én vagyok az, aki Varró Danit olvasva először röhögök, aztán a negyedik verse már fáraszt, én nem szeretem Imre Flórát, mindezt életművének töredéke alapján megítélve, mondván, valahogy szerénytelen. Én vagyok, aki összevissza olvas, magában ítélkezik, azt hiszi, független szellem, mert kis léghajójába még nem pakolt be elég ballasztot, ismeretet. Én vagyok a sznob antisznob, az irígy kutya, a bűbájos gyermek, na persze.
Tegnap egy lakatlan házat láttam, szinte körbebombázták az építkezések. Üresnek tűnt, de egyetlen erkélyén barna ernyőt vettem észre. Olyan volt, mint egy század eleji parabolaantenna, valami Verne illusztráció. Tovább sétálva megláttam, hogy az egész erkély kinyitott ernyőkkel van tele. Miért? Ma éjjel azt álmodtam, ernyőre van szükségem, valamiért. Szerencsémre eszembe jutott az erkély, megnyugodtam.
Szeretném magamat nem kidobni. | |
| 19. | [tulajdonos]: válasz | Jónás Tamás: vallomás | 2003-03-26 11:36 | Kedves Tamás!
Ez olyan, mint egy szakítás, komolyan. Majd nem fog sajogni, meg fent lesz a fej, persze, de tuti nem ma.
Mondanám, hogy köszönöm az eddigieket, de még tart az önsajnálat, vagy ha fényezném magam, mondhatnám, sajnálat. Majd eljön a köszönet ideje is.
Eh, jó teátrális lett. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 18. | Jónás Tamás: vallomás | [tulajdonos]: R.I.P. | 2003-03-26 09:22 | | Bevallom, Bőrharis, tegnap én megtettem ezt a berúgást, egyedül, van azért ebben a "bezárásban" valami szomorú, és persze férias is. Fel a fejjel! | |
| 17. | [tulajdonos]: R.I.P. | 2003-03-25 23:59 | Amikor megláttam, első gondolatom komolyan az volt, hogy feltörték a szervert.
Jó lenne.
Elfáradtak. Nincs most idejük. Energiájuk. Megfellebezhetetlen érvek. Ők sem tudhatják, lesz-e később. Persze, tisztességes, hogy most, ha nem megy, nem hitegetnek minket, nem lesznek egyre ritkuló válaszok, napos, hetes kimaradások. Arra kellene gondolnom, mi lesz velük. Lesz soksok idejük, napi 1-2 óra hirtelen felszabadul, nyugodt álmuk, nyugtalanító penzumok nélkül, nem ország-világ elé tárják napi hangulataikat. Jó lesz.
De hazugság, hogy erre gondolok. Ezt csak imitálom. Valójában önző gyászoló módjára az jár a fejemben, mi lesz velünk?
Azokkal, akik itt kapták meg első pozitív kritikájukat, vagy éppen az első negatívat. Esetleg az elsőt. Lepunnyadtam most jól. El kéne menni berúgni, összeülni halotti torra, nyalogatni saját, netántán a másik sebeit, mindent lehordani a sárga földig, aztán kitalálni valamit, de komolyan! Akar valaki jönni?
Nem tudom, miért, de egy történet jutott az eszembe, leírom.
Déry Tibor visszaemlékezésében mesél el egy esetet, amikor először hívták meg a Nyugat szerkesztőségi ülésére. Rettegve, sokáig kerülgette a háztömböt, nagy kínnal lépett be végül, majd szégyenében teljesen megdermedt. Bemutatták persze mindenkinek, nem emlékszem már, ki pártfogolta akkor, mindegy. Végül ott volt Ady, szétrágta már a betegség, még a hangszálait is, kezet fogott Déryvel, és elkrákogta nevét. Mire Déry kínjában-gőgjében: - Ne haragudjon, ki?
Hogy jön ez ide? Passz. | |
| 16. | [tulajdonos]: ma, tegnap, azelött | 2003-03-21 11:50 | Köszönjük a válaszokat, Bőrharis félrevonult megemészteni. Naív, mindent beszop, persze a fene tudja, lehet, természetes ravaszsága mégsem engedi bepalizni, mindenesetre most töpreng.
Amúgy is különös egy figura, néha nincs szüksége rám, néha nekem nincs rá, néha ott fintorog a hátam mögött - jobb esetben -, néha pedig, mint most, valahogy belémköltözik. Én leszek a Vadak ura, a szemével látok, tappancsaival röptében a legyet is, ilyesmi.
Ma reggel is, csodálatosan kipihenten bambultam végig a befelé vezető utat, néztem, ahogy elém vetülő árnyékomban egy hajtincsem az égnek áll, szembeszél fújt. Vettem az adást.
Én nem tudom, milyen lehet napokon át 5-6 órát aludni, azt hiszem, Martin Eden helyében hamarabb öngyilkos lettem volna.
Nincs semmi összefüggő most az életemben, ha visszanézek az eltelt napokra, egy-két emlékezetesebb pillanat marad fenn a szitán, a többi szokványos méretű homokszemcse, úgy látszik.
Kedden, az éjszakába nyúló megbeszélésen egyszercsak mindenki az egyik monitor képernyővédőjére meredt. Elmélyülten néztük a fraktálokat, aztán az ugráló, cikázó vonalakat, végül röhögtünk magunkon. Ezekért szeretek itt dolgozni.
Tegnap feladtam az adóbevallásom is. Nem találtam semmilyen listát az egyházak technikai számáról, hát beírtam találomra négy számjegyet, azt hiszem, ha istennek esetleg szüksége van erre a kis pénzre, így megkapja. Nem, ez hazugság. Ezt csak szerettem volna csinálni, de már leragasztottam a borítékot. Mindenesetre ha mégis kell neki az a párszáz forint, hát kitöltetlen papírral is eljut hozzá.
A háborúról csak ennyit: A 22-es csapdája bolt reklámtáblát állított az üzlet elé, a járdára, rajta krétával írt felirat: Háborúellenes military túlélőbolt. Alatta: vastag zokni 400, szimatszatyor 800.
Valahol megnyugtató ez, hiszen arra alapoznak, így több embert csalogatnak be. A többséget. Mégis, akár a Kosztolányi novellában, mindenki Jézus nevét suttogja, de a tömeg egybeolvadó hangja Barabbásra szavaz. | |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 14. | Tóni: Az első kérdésre | 2003-03-15 21:22 | | Azok ott tényleg tavak. A Duna csak körül izéli ott ezeket az izéket. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 13. | Olvasó: válaszok | [tulajdonos]: kérdések | 2003-03-14 13:11 | | Solaris. Nem. Sután. Még sutábban. Férfiasan. Tényleg nem, fejben sem. Kínzás. De. Bizony változtat (ront). Halálra. Életről. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
