Szokolay Zoltán
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
184.
2020.11.01 17:02 | Szokolay Zoltán -- K.T.
|
Válasz erre | Fülembe cseng ma is, ahogy Kardos Tiborc énekli-rögtönzi saját versét, valamikor 1980-ban, a Nyóckerben.
"Hallom fiú azt gondolod te vársz még Téged húgom meg üldöz minden árnyék Itt téged üldöz minden éjszaka Siess haza nagyon siess haza Tudod te mennyit vártam én Hol visszanézett búcsúzni a fény Hol égiek a poklok táncát járják E percben érted mindörökkön árvák Hol szépanyád az égi korzó dísze Kacagva hív éjféli ebédre Ezüst a hal fehér kezében alma: Vigyázz fiam ez mások birodalma Itt szörnyű mester csarnokába érsz Kapaszkodj hogyha félsz Hé nagyfiú öreg barát a hajnal Mellém fiú s a hét egek kinyílnak A hét egek tudom neked kinyílnak Hol láng a hold mögéd került a holnap Hallom fiú azt gondolod te vársz még"
Halottak napja van, emlékezzünk ma rá is! | 183. 182.
2020.10.18 09:07 | Szokolay Zoltán -- re: KÁ TÉ
|
Válasz erre Előzmény | Kedves Miklós!
Igazad van, észrevételed jogos. Nem tudom, mennyire röstellendő, de alanyi költőként az emberfia képes annyira belemerülni a saját sorsa által ihletett mondandóba, hogy észre sem veszi, ha eközben elveszíti a kíváncsi olvasókat.
KARDOS TIBORC 1956. október 5-én született és 2001. március 3-án hunyt el. Kiváló költő, előadóművész és rendező volt. Nemzedékünk talán legnagyobb tehetsége. A barátom. Középiskolás diákok voltunk, amikor először találkoztunk művészeti pályázatokon és versenyeken, ő Nyíregyházán volt gimnazista, én Egerben. Azután az egyetemi évek (ELTE Bölcsészkar, Budapest) is összekötötték sorsunkat. Együtt béreltünk lakást a fővárosban. A Kálvária (akkor Kulich Gyula) tér 18-ban és a Szent István körút 19-ben lakásszínházat ccsináltunk, verses esteket tartottunk, esetenként 30-40 néző jelenlétében. Apropó jelenlét! Mindketten a Jelenlét című egyetemi kulturális folyóirat köréhez tartoztunk, publikáltunk a folyóiratban. A "Jelenlét-rövű" című előadást az Egyetemi Színpadon Tiborc rendezte. Sajnálatos, hogy a Jelenlét új nemzedékének vezéralakjai kiszorítottak bennünket, s még utólag is kiretusálnak emlékezetükből. Perújrafelvétel című, József Attiláról szóló színdarabomat Tiborc rendezte, egyetemi intézményekben adtuk elő, teltház előtt, amíg az a megtiszteltetés nem érte, hogy Dr.F.I. betiltotta. 1982-ben vidékre költöztem, ritkábban találkoztunk. Tiborc hamarosan elhagyta Magyarországot, Hollandiában élt, zenészként kereste kenyerét, de verseskötete is megjelent Amszterdamban. Az úgynevezett rendszerváltozás után tért haza, egészségi problémákkal küszködve. Nyíregyházán hunyt el, élete 45. évében, a színpadon gitározva éppen. KÁ TÉ című versemben a József Attila-idézetek azokból a versekből valók, amelyeket énekelt. Nagyon sajnálom, hogy videófelvételek nem maradtak fenn róla, csak kéziratok. Máig kiadatlanok is. Isten nyugosztalja!
| 181. 180.
2020.10.09 21:26 | Wesztl Miklós -- KÁ TÉ
|
Válasz erre | Elolvastam és elsőre azt mondtam, ügyes. De valami zavart. Az mindjárt látszik, hogy képzett, rutinos költőről van szó. Aztán rájöttem, igen, hogy ez a rutinos verselni tudás kissé elfedi, Nem, inkább helyettesíti a mondanivalót, az első 6 versszakban mindenképp. Jó a ritmus, jók a rímek s mégiscsak súlytalan. Bár azt megtudhatjuk, hogy Kardos Tiborc életre keltődik majd és tényleg Kardos Tiborc színre is lép később. Ő talán a költő alteregója talán, nem tudom. Az sem derül ki, hogy mi volt a vétke, vagy mivel vádolták. Az utolsó 8 versszak ( ami egyébként jobb mint az első hat) csak megpendít dolgokat, de valszeg csak a bennfentesek érthetik, hogy miről is van szó. És még így is jobb, mint az első hat. Valami homályos megbántottság és erős rezingnáció jön át belőle. Panaszos. Felmerül a kérdés, hogy a költő kinek is írta ezt a verset? Azon keveseknek akik ismerik? Azon keveseknek ez biztosan sokat mond. A hozzám hasonló kívülállóknak viszont csak keveset.
| | A fenti posztra érkezett válaszok: Szokolay Zoltán | 179. 178. 177.
2020.09.25 21:23 | Szokolay Zoltán -- re: meo | Üszköt ragad
|
Válasz erre Előzmény | Kedves Fűri Mária!
Tisztelem véleményét, esztétikai és erkölcsi értékrendjét. Sok jó megsejtés is van abban, amit most írt. Az Üszköt ragad című versem más indíttatásból született, mint általában a versek. Ez nem polkorrekt, sőt nem is poetry-correct vers. Nyilván dokk-correct sem lehet. Nem érzelmeket kívántam kelteni, nem az önsajnáltatás volt a célom. Ha mégis érzelem fedezhető fel benne, akkor sokkal inkább a fenyegetettség és arra válaszul a fenyegetés. A „kiáltvány” szóval közelebb jár az igazsághoz, bár a kiáltvány általában arctalan tömeghez szól, az Üszköt ragad pedig egy nagyon is konkrét intézményhez. Ahhoz, amely 36 éve foglyul ejtett, s amellyel 33 éve szembeszálltam. Jogutód szervezetei által több mint három évtizeden át követte a sorsomat, beavatkozott, ahol szükségesnek vélte. Bizonyára sokat tudnak rólam, de ma már én is elég sokat tudok róluk. Azt is, hogy hogyan hálózzák be „megnyert emberekkel” a mai társadalmat. Eljött az a pillanat, amikor elég erősnek éreztem magam ahhoz, hogy kimondjam: elég volt! Engedjenek élni és írni, vagy égni fog a ház. Ez pedig, ha nem is kiáltvány, de üzenet. Megkapták, tudom. Köszönöm a Partium című lapnak és Oláh András főszerkesztőnek, hogy vállalta az Üszköt ragad közlését. Legkedvesebb pályatársam, Ószabó István költő írta róla: „A mi eltüntetett, halott nemzedékünk egyik nagy verse”. Én inkább csak egy kordokumentumnak mondanám az utóbbi 35 évről és a régi-új elit rendszerváltozásnak nevezett játszmájáról.
Köszönöm jóindulatát!
| 176.
2020.09.25 21:21 | Szokolay Zoltán -- re: Z
|
Válasz erre | Ilies Renáta, Fűri Mária, Pálóczi Antal, köszönöm szépen! Megtisztelő olvasni ezeket a véleményeket. Szerkesztő úrén is őszintén elcsodálkoztam. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Filip Tamás - szerki | 175. 174. 173. 172.
2020.09.21 09:14 | Fűri Mária - szerki -- meo | Üszköt ragad
|
Válasz erre | (Jó) rímekbe szedett kiáltvány. Tudni kell hozzá a szakmát, ahogy egy szonettkoszorúhoz is. Az Összpontosított kiemelés inkább volt költészet. De jól teszed Renáta, hogy vállalod a véleményed. Én is a sajátomat szoktam képviselni, így becsületes, szerintem. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Ilies Renáta - szerki | 171.
2020.09.21 09:13 | Pálóczi Antal -- re: meo | Z
|
Válasz erre Előzmény | Ez most a legkülönösebb versed. Majd megnézem jobban, miért is érzem ezt. Talán a "Z" sikeres áthallás miatt. Az ügyes rímkezelés valóban felfogható "vívótechnikának" - de mint álarcos "önvallomás" is hiteles. Ezek a többletek mind felsejlenek a hátérben, amellett, hogy jó a szöveg mint vers. De ez most - érdekes. Ebbe az irányban "ásva" bányagödrödben, van mit a felszínre hozni! Úgy látszik: itt a "telér". (Nem a pamflet-ásónyomodnál.) | 170.
2020.09.21 08:55 | Ilies Renáta - szerki -- meo | Üszköt ragad
|
Válasz erre | Nevetséges, hogy ezen az oldalon olyan versek lesznek maradandók amik a közelébe sem érnek ennek az írásnak. Nyugodtan szedjenek szét. Vállalom a véleményemet. Természetesen marad. | 169. 168. 167. 166. 165. 164.
2020.09.13 22:28 | Szokolay Zoltán -- re: Összpontosított kiemelés
|
Válasz erre Előzmény | Kedves Fűri Mária! A Holdkatlannál eddig csak tisztességes, etikus szerkesztői magatartást és szakmailag igényes szerkesztői munkát tapasztaltam. Standovár Ágota főszerkesztő személye is garancia erre. Egyébként úgy tudom, hogy ott először anonim módon, a szerző nevének eltakarásával kerülnek a szerkesztők elé a művek. Csak az elbírálás után illesztik vissza az írásmű fölé az alkotó nevét. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Fűri Mária - szerki | 163.
2020.09.13 22:11 | Filip Tamás - szerki -- re: Összpontosított kiemelés
|
Válasz erre Előzmény | Kedves Zoltán! Nagyon messzire mentél ezúttal, de hát szokásod ez neked, nincs okom a meglepődésre, de engedd meg, hogy feleljek erre a végtelenül otromba adjon istenre.
Az „ásít, lapoz” kifejezés részemről elég világosan jelzi, hogy a versedről mit gondoltam. Giccses pozőrködésnek, szenvelgésnek, túltolt önsajnáltatásnak tekintettem, amit csak kíméletből nem fejtettem ki. Ráadásul töröltem, mert megbántam, hogy közzétettem. Gondolni elég lett volna, de sajnos túlszaladtam ezen. De hiába, másnap te utolérhetetlen szellemességű posztban jöttél elő, és ezzel elérted, hogy visszavarázsoljam. Erre szokták mondani, hogy házhoz jöttél a pofonért.
Ismerni vélsz, és fékezhetetlen önbizalomról, meg bosszúvágyról beszélsz. Úgy próbálsz mások számára megjeleníteni, mint aki nem a versekkel foglalkozik etc. Peches vagy, sajnos. Egy kattintásra meg lehet jeleníteni összes szerkesztői megnyilvánulásomat. Lehet elemezni, ha valakinek van hozzá kedve, de hogy nem fogja a te gonosz víziódat igazolni a több száz poszt, azt te is tudod. Csak azért folytatod ezt az egész bornírt és gyerekes harcot ellenem, mert nincs vesztenivalód. Te ugyanis már mindent elvesztettél. Sajnállak érte, ha ezzel a közléssel tudsz valamit kezdeni.
„Táskahordozók” – írod. Szerintem magad se hiszed, de a már említett ok miatt semmibe nem kerül leírni egy ilyen elképesztően durva kifejezést, amivel porig alázol néhány embert. Azt próbálod magaddal és másokkal elhitetni, hogy itt a szerkesztők nem azt teszik, amit a meggyőződésük, erkölcsük diktál. Ezért a szóért nagyon szégyelld magad. Bár kétséges számomra, hogy bármiféle szégyenérzetre képes lennél, eddig ugyanis soha nem adtad ennek jelét.
A szerkesztői belső kommunikáció nyilvánosságra hozatalát kéred. Maaaargit, nooormális? Én meg a rólam összerakott, folyamatosan gyarapodó (tulajdoni hányadod ajándékozója szokta volt funkcióörömnek nevezni) dossziémat szeretném elolvasni. Küldd el postán, majd privátban megadom a címemet. Amúgy aligha gond számodra, hogy feltörd a levelezésünket. Hajrá. De vállald a következményeket.
A vége a csúcs, erre tényleg büszke lehetsz. Az aljasság világtörténetében minden bizonnyal meg fogják említeni. Kétségbe vonod, hogy Papp Für János döntött a versek sorsáról. Azt vizionálod, hogy ezt átruházta „valakire”. Kínos beszélnem róla, de kénytelen vagyok. Kurvára nem érdekel, hogy a versed melyik zsákba kerül. Ami érdekel, hogy amióta a szilenciumod letelt, ugyanott folytatod, mint előtte. Sőt, ha lehet, még durvábban tolod ezt a végtelenül hamisra torzított elbeszélést, amelyben van a főgonosz, meg van az áldozat. Észrevehetnéd már, hogy mennyire unalmas. | 162. 161.
2020.09.13 19:41 | Szokolay Zoltán -- Összpontosított kiemelés
|
Válasz erre | Ki kell derülnie, hogy kik az összpontosítottan kiemelők. „Vállaltan múlik” – írja szavazatáról a DOKK FAQ-ban utólag az egyik szerkesztő. Kijelentése azonban köszönő viszonyban sincs a valósággal. Versemről, az Összpontosított kiemelésről a szerkesztők közül eddig senki, az égvilágon SENKI nem mondta ki, nem írta le, hogy „múlik” szavazatot adott le rá. Filip Tamásról is csak sejtettem, hogy bármit tennék fel a Dokkra, elutasítaná. Ő ugyanis nem a versekkel foglalkozik, hanem szerzőjükkel, fékezhetetlen önbizalommal és bosszúvággyal. Hasonlóképpen cselekednek táskahordozói is. Megkérdezem tehát a szerkesztőket szépen sorjában.
Hogyan szavazott Bájer Máté ? Tisztelettel kérem, válaszoljon!
Dezső Márton – valószínűleg NEM-mel, bár ezt nem mondta ki. Filip úr utólag kekeckedésnek minősítette a hozzászólását. Talán úgy értette: mit kekeckedik, ne szövegeljen,m csak nyomja a múlik gombot, oszt jóvan.
Filip Tamás – NEM, bár több évvel ezelőtt a közösségi oldalon lájkolta ezt a verset, tehát akkor még tetszett neki. Igaz, akkor még nem tartozott oda, ahová most tartozik.
Fűri Mária – IGEN-nel szavazott, köszönöm szépen.
Ilies Renáta – IGEN-nel szavazott, köszönöm szépen.
Kőműves Klára ? Tisztelettel kérem, válaszoljon!
Papp Gréta ? Tisztelettel kérem, válaszoljon!
Papp-Szalai Sándor ? Tisztelettel kérem, válaszoljon!
Tesch Gábor Ferenc – valószínűleg NEM-mel szavazott, bár egy betűt sem írt a versről.
Kérem továbbá a felsoroltakat, hogy hozzák nyilvánosságra a szerkesztők zárt felületén és a közösségi oldalon a versemről egymással folytatott kommunikációjukat, hadd lássák végre a Dokk olvasói, milyen is az a műhelymunka a szerzők háta mögött.
Kérdezem azt is, hogy Papp-Für János főszerkesztő kire ruházta át ez alkalommal a főszerkesztői jogok gyakorlását, hiszen ő a tokaji írótáborral, kerékpáros túráival (5 nap 312 km) és kislánya, Papp-Für Lili megszületésével volt elfoglalva, amihez tisztelettel gratulálok.
Várom a választ. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Fűri Mária - szerki, Filip Tamás - szerki | 160.
2020.09.10 14:05 | Fűri Mária - szerki -- re: Összpontosított kiemelés
|
Válasz erre Előzmény | Kedves Zoltán, a mulandóság nem dögkút. A vers olvasható az adatbázisban. Nem csak műhelymunka a dokk, hanem áttekinthető publikációs felület is. Nem titok a világ előtt -- ha valamit rosszul ítélnek meg a szerkesztők, az olvasók, az utódok gondolkodhatnak róla másképp. (Ha lesz dokk, és nem szűnik meg, mint a Litera Hadd szóljon rovata. De ez rajtunk is múlik.) | 0 25 50 75 100 125 150 175 |
|