Szlukovényi Katalin
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
2.
2007.09.22 21:28 | ÁRGUS -- 2005 - december
|
Válasz erre | Szlukovényi Katalin
Estefelé Forróság volt, aztán esõ esett. Delelõpontján túlszaladt a nyár. Most dolgozni volna lassan ideje. Tûnõdõ szél cirógatja a várost,
végigborzong a sima víztükör, amikor belenyal egy pocsolyába. Falaiba gyûjtött napmelegét dajkálja a bérházudvar magánya.
Az íróasztalon a múltkori gyertya ég: õrzi az olvadt viasz még a tûz érintésnyomait, s ahogy a láng beleharap, átizzik ismét.
A rakoncátlan figyelem, akár a kölyökkutya, szanaszét kalandoz. Ágyunk körül szaglász. Állát meleg tenyeredbe fektetné. Hívd magadhoz.
Utóhang Volt veled éjjel egy retusált álmom. Tegnap újraolvastam a verseket - betördelt Nyúlorr -, amik neked szóltak, oly távolinak tûntek, meg is lepett.
De azután elõhívott az álom, s a heves örömtõl, hogy ismét látlak, megkívántalak. Csak az volt a furcsa, hogy eltûntek hajadból az õsz szálak. |
1.
0