Soltész Tamás
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
15. 14.
| 2007.12.10 13:33 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | A róka és a holló (Aes
|
| Válasz erre | Ezt a verset ezt miért ezt? Minek? Mi célból? Aesopus után miért? Romhányi után miért? Többet mondd a tied? Mást mondd mint a többi fabulája az alapsztorinak? | 13.
| 2007.12.10 13:26 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Az évezred utolsó Kará
|
| Válasz erre | Az utolsó versszakból, késõbb, egyszer, írjál verset. Azt részletezd. Mert hogy az Évezred Utolsó Karácsonyán olyan kérdések lennének a fontosak, mint hogy lesz-e majd szaloncukor elegendõ, ezt valahogy nem, nem hiszem el a szerzõnek. | 12.
| 2007.12.10 13:20 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Esik
|
| Válasz erre | Jajbasszus! Az utolsó, közhelyes versszak olvastáig egészen üditõen hatott itt ez a kis vers. Nagyon tetszik az "Esik" és a versszakzáró szavak közti aligrímelõ konszonencia. Hajrá, hajrá, nekem ez már majdnem. Igazán bajom tényleg csak az utolsó versszakkal van. | 11.
| 2007.12.10 13:16 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Ha intenél
|
| Válasz erre | Tehetõs formai készség, egyelõre(?) légüres térben. Kiváncsi lennék a szerzõ életkorára - kamaszkorúra gyanakszom, s akkor erõs hátországról árulkodik a vers. Tudatos-e Burns kikiáltozása a szövegbõl ("Ha mennél hideg szélben, a réten át...") | 10.
| 2007.10.19 16:21 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Hiszem
|
| Válasz erre | Túl van írva, itt-ott sekélyes, nem egyenletes. Mit szólnál hozzá, ha húznánk belõle, kb így:
Nem hagylak el sohasem
Árnyékom kíséri árnyad
Magammal töltelek be
Nem hagyok senkinek helyet
Ha meg is érint más
Te azt hidd, én érintelek
Minden mi burjánzik vagy terjed
Belõlem nyújtózik feléd
Megáll az idõ ha egymásba
Terjedve sorsunk összeért
Ha nem tetszik, akkor azt kérem, rágd át magad, mi maradt ki, mi változott, s vajon miért! | 9.
| 2007.10.11 23:00 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Bonsai
|
| Válasz erre | Na, egy tévedést oszlassunk el: a bonsai egy megnyomorított fa. Nem édes. Hanem fájdalom van benne. Munka. Valóság. Olyasmik, amik ebbõl a szépelgõ versbõl hiányoznak. Nagyon unszimpatikus. | 8.
| 2007.10.11 21:03 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Kései vallomás
|
| Válasz erre | Szép vallomás. Nyilván õszinte is, igaz is. De inkább levél. Lírai vallomás, de nem líra. Nem vers. Sajnálom, kár érte. | 7.
| 2007.10.08 10:33 | Soltész Tamás -- re: meo-üzenet | Két anyám
|
Válasz erre
Előzmény | Köszönöm, hogy figyelmére, tanácsaira méltónak tartotta írásomat. Én nem tartom magam költõnek, csak olykor "kibukik belõlem" néhány olyan gondolat, amit úgy érzem, le kell írnom. Örömmel találtam rá a DOKK oldalára, ahol ezeket a gondolatokat megmutathatom másoknak is. Arra nem is számítottam, hogy bárki kritikájával is megtisztel, mégegyszer köszönöm. | 6.
| 2007.10.07 16:20 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Két anyám
|
| Válasz erre | Én azt nem hiszem el, hogy "gyerekfejjel minden nagyon rosszul hitt". A vers õszinte, lélekig hatol, de nem eléggé megformált. Most, ezen a kényelmetlen széken ülve, hideg szobában, magas falak között, ásító plafon alatt csak abba kapaszkodhatok, ami szakmai: nem jó így ez a vers. Ennél többet szeretnéál, ha elvárnánk egymástól, többet szeretnám ,ha elvárnának tõlem. A panasz jó alkalom a panaszkodásra, a gyászra, a sírásra: de mégis valami tudathasadásos állapotot kíván. Megkívánja, hogy belemenjünk a tudathasadásba, lássuk, hogy benne vagyunk és ki is tudjunk jönni. Tisztelet jeléül: jobb verset kérek. jt | | A fenti posztra érkezett válaszok: Soltész Tamás | 5. 4.
| 2007.08.13 20:55 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Indulok
|
| Válasz erre | József Attila - Óh szív nyugodj
Fegyverben réved fönn a téli ég,
kemény a menny és vándor a vidék,
halkul a hó, megáll az elmenõ,
lehellete a lobbant keszkenõ.
Hol is vagyok? Egy szalmaszál nagyon
helyezkedik a csontozott uton;
kis, száraz nemzet; izgágán szuszog,
zuzódik, zizzen, izzad és buzog.
De fönn a hegyen ágyat bont a köd,
mint egykor melléd: mellé leülök.
Bajos szél jaját csendben hallgatom,
csak hulló hajam repes vállamon.
Óh szív! nyugodj! Vad boróka hegyén
szerelem szólal, incseleg felém,
pirkadó madár, karcsu, koronás,
de áttetszõ, mint minden látomás. | 3.
| 2007.07.11 13:07 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Tél
|
| Válasz erre | Igen, a tél pont ilyen. De a tél közhelyeinek megrímelése sajnos még nem vers. Nem hiszem el, hogy nem látni mást ebbõl az évszakból, mint a zord idõjárást, a téli álmot alvó medvét, meg a fákat felöltöztetõ havat. | 2. 1.
| 2007.07.05 23:29 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Ajtók el?tt
|
| Válasz erre | Dalszövegnek is gyenge. És baromira zavaró, hogy a 3. és 4. sor tartja a felezõ hatost, ahogy az utolsó versszak sem. Bizonytalan, fókuszálatlan az egész vers. A vége pedig önsajnálatba, pózolásba heroizálódik. Kisebbet kell vállalni, egyelõre ne életekrõl és válaszutakról, csupán a mindennapokról kell írni. Bátran, szégyentelenül. | 0 |
|
