Iván JuditIván Judit költőnek 1 feldolgozatlan üzenete van.
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
43. 42.
2010.09.09 17:45 | Iván Judit -- re: meo | Nézőpont
|
Válasz erre Előzmény | Kedves Mátyás, igazad van, és még jókat is mosolyogtam az írásodon. Bevallom a nagy lendület, hogy az első pozitív szerki kritikát pont a szülinapomon kaptam, és (sajna) kevesebb ihlet eredménye ez az írás. Meg egy ráérős, "mikor sül meg már a holnapi ebéd" este eredménye. De magamra veszem a feddést, nem rakok fel legközelebb akármit. Majd konzultálok előtte a midikloriánokkal, vagy valaki mással :) | 41.
2010.09.09 17:15 | Korányi Mátyás - szerki -- meo | Nézőpont
|
Válasz erre | Hát itt most beleszaladtunk egy pofonba kedves Judit, csatt! "Ma minden / lassan / mozdul" - kismilliószor leírt mondat ez, versközépen működőképes tud lenni szövegkörnyezettől függően, de verset nyitni ezzel nagy felelősség, nagyon jót kell utána írni, hogy életképes maradjon. "Szétázott rongycsomó/ elnehezült agyam" - ezt mondják úgy is, hogy agyilag pótzokni vagyok és a népnyelv ötletesebben fogalmaz, mint te. "a fáradtság cafatjai / lehúzzák minden / mozdulatom." - ha nem is képzavar, elég zavaros kép, de ezen kívül is nem a Predator c. filmből van ez a mondat, amikor Swarzenegger már egy egész éjszakán át küzd a szörnnyel? "Mára nincs / magasztos cél" - kár. Ha lenne, lehet, hogy akarnál írni egy jó verset például. De ez hagyján, de képes vagy utána rádobni egy ilyen félmondatot: "csak (...)magamban / helyére tenni a dolgokat" - Hehe. Kíváncsi lennék a magasztos céljaidra, ha ez nem az. A táncikálás jól hangzik, nem rossz, de nem is túl nagy szám. "Ma nem dől el semmi / vákuumban vagyok." - itt kezdődik el a vers. Aztán rögtön be is fejeződik, mert ez a "Nézőpont kérdése az egész." - már megint egy halott mondat. Ugyanis nem igaz. Van olyan, hogy tudás, tapasztalat, ismeret, erő. Kérdezze csak a jediket. Vagy a midikloriánokat. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Iván Judit | 40. 39. 38.
2010.09.08 14:44 | Korányi Mátyás -- re: meo | Nagyi vasárnap
|
Válasz erre Előzmény | Judit , megtennéd, hogy elküldöd e-mail-ben az eredetit, amit először tettél fel? Nem emlékszem, hogy mi volt pontosan az eredeti szöveg, de mintha jobb lett volna ez a viaszos, kanócos rész. dokk.hu@gmail.com | | A fenti posztra érkezett válaszok: Iván Judit | 37.
2010.09.08 14:24 | Iván Judit -- re: meo | Nagyi vasárnap
|
Válasz erre Előzmény | Maradhatunk a tegeződésnél, köszönöm, megtisztelsz vele. Azt hiszem, forradalmian új érzésem sosem lesz másokhoz képest, ebben a tekintetben egy vagyok a sok közül. Viszont, tegyük fel, ha valami olyat írnék (nézzük teoretikusan), ami senki más számára nem ismert, idegen, azt meg senki, vagy nagyon kevesen értenék meg. Ha én verset olvasok, a másik megismerésén túl, a saját dolgaim, élményeim felismerése a másikban inspirál az olvasásra, az nyújt élményt, ha rácsodálkozom, hogy ja, tényleg. De hát ez a szép a világban, hogy a sok egyformaság között sem vagyunk egyformák (ha elnézed ezt a frázist nekem), a versolvasás indítékai és élvezeti forrásai is lehetnek különbözőek. (és éljenek a nagyik, a '14-ben és a máskor születettek is!) | 36.
2010.09.08 13:41 | Mülléder Mari -- re: meo | Nagyi vasárnap
|
Válasz erre Előzmény | Tudom, hogy nem a vasárnapi nagyikról akart-akartál (hozzám a tegeződés nexus áll közelebb), de számomra így olvasódik ki a vers. A lelkiismereti rádöbbenős gombócot ismerem. Annál is inkább, mert egyik szerettemről sem tudom elképzelni, hogy meghalhat. Se a barátaimról, szerelmeimről, kollégáimról, de attól is kikészülök, ha a szomszédom fogja magát és - rákészületlenül, minden különösebb egyeztetés nélkül - meghal. Ezek az utánrezgések természetesek és egyáltalában nem egyedülállóak. Ibi néni minden reggel felébred velem, hát még Apa, Mama és a többiek! Tehát: mint érzés - nem mond újat, nem lep meg, nem jelentkezik pluszértékként a versben. Ezért éreztem általános nagyinak. (Egyébként az én mamám is éppen 96 éves lenne most.:() | | A fenti posztra érkezett válaszok: Iván Judit | 35.
2010.09.08 13:19 | Iván Judit -- re: meo | Nagyi vasárnap
|
Válasz erre Előzmény | Nem a vasárnapi nagyikról akartam írni a verset, de ha Marinak erről szól, akkor az már egy újabb réteg az eredeti versfelszín alatt. Egyrészt a saját gyarlóságomról szól, hogy alig halt meg a szerettem, mégse jut eszembe a szülinapja, csak másnap. Ennek a lelkiismereti, megdöbbenős "gombóca" az egyik, amit Mátyás is érzett. Így nézve a naptári nap csak tegnapból és mából áll, mindegy a vasárnap és hétfő. Meg annak a furcsaságáról szól, hogy csak majdnem volt 96 éves, hogy éppen nem ünnepelhettük meg, s nem örülhetett még egyszer utoljára a köré gyűlt nagyszámú családnak. Ilyen korban, mint meghódítandó csúcsokat látják maguk előtt az újabb szülinapokat az aggok. Legalábbis eddig így tapasztaltam. Átgondolom, hogyan lehetne még róla írni, mert (persze, hogy) van még mit, de már egy másik versben. Ez a vers viszont most nekem így kész. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Mülléder Mari | 34.
2010.09.08 12:09 | Mülléder Mari - szerki -- meo | Nagyi vasárnap
|
Válasz erre | Kedves Judit, ha belegondolok, hogy általában minden család a vasárnapi napon látja elérkezettnek az időt, hogy a szeretteire ránézzen (nálunk sincs ez másként), - akkor az első gondolatomat az eredeti ötlettel kapcsolatban el kell vetnem. Ám valahol mégis meg lehetne fogni ezt a témát, úgy, hogy a szemantikai szempontokat a versírás felé koncentráljuk, hogy több legyen a szövegkörnyezetben, mint egyszerű történet elbeszélés. A nagyik ott égnek el a vasárnapi temetőlátogatás mécseskanócaiban, de annyi személyes emlékezetű lobbanásban, hogy azokban több kell legyen, mint számok és egy egyszerű hírérték. Hiányolom a verstechnikai bravúrokat ebből az írásból, hiányolom a katarzist, a rétegeltséget a sorok mögött, a meglepetést, azt az élményszerűséget amely egyszerivé, egyedivé rajzolja meg a nagyit, kiemeli a megszámlálhatatlanul sok vasárnapi nagyik közül. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Iván Judit | 33. 32.
2010.09.08 10:55 | Iván Judit -- re: meo | Nagyi vasárnap
|
Válasz erre Előzmény | Köszönöm a véleményezést, és az elismerést! Jó kis ajándék mára :) A viasz-os részt módosítanám, átírtam kicsit skerültebbre. Ha segítene valaki, hogy tudok már feltett versen módosítani. Vagy újra fel kell tennem? | | A fenti posztra érkezett válaszok: Iván Judit, Korányi Mátyás | 31. 30.
2010.09.08 02:52 | Korányi Mátyás - szerki -- meo | Nagyi vasárnap
|
Válasz erre | Kiváló vers. Értem Gábor felvetéseit a verscím problematikusságával kapcsolatban, de sztem elég szervesen épül a versbe. Nem tudom, hogy változtatnék-e rajta, hiszen éppen a versben lévő időhurkot erősíti és azt, hogy miért szorult meg ez a hurok a szerző "nyaka" (torka) körül. Azóta is ott a gombóc. Hát most beleírta ebbe a versbe ezt a vasárnap-gombócot. Gondolom a Nagyinál is ettek néhányszor, szilvásat, sárgabarackosat. Ideje volt letennie. Gratulálok a vershez. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Iván Judit | 29.
2010.09.07 23:34 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | Nagyi vasárnap
|
Válasz erre | A cím nagyon fantáziátlan, és kicsit árulkodó is. Tudniillik lehetne ez a vers a maga rendszerében, ezzel a szikár vonalvezetéssel sokkal több is. Például a metaforikus(abb) cím némi többletjelentést is hordozhatna, arra gondolok, amit nem biztos, hogy ki kell mondania a szövegnek, nem kell a felszínen viselnie. Viszont a "nagyi vasárnap" nem biztos, hogy túlmutat azon, mint ami: hogy nem jutott eszembe, amikor eszembe "kellett volna". Viaskodok a verssel, azt érzem, hogy sokkal több van benne. A "míg van viasz/míg van kanóc/addig tud égni" részt feleslegesnek érzem, egy versnek nem kell kimondani, amit tudunk, beszéljen arról, amit nem tudunk (de hallani szeretnénk :)) Kíváncsi vagyok a többiek véleményére, nekem egy kis "só" hiányzik még belőle, ha a kifogásolt részeket megoldja, talán maradhat is, meglátjuk. | 28.
2008.05.08 15:59 | Iván Judit -- re: re-vizit
|
Válasz erre Előzmény | Igen-igen, Évi! Már jó ideje elolvasok minden szerki-kritikát, akárkinek írták is, meg böngészem a többi hozzászólást, tényleg nagyon tanulságosak! mármint a "szakmaiak" :) A fórumos csörtézéséket (néha mocskolódásokat) meg igyekszem elkerülni, amennyire csak tudom, mert nagyon le tudnak lombozni, ki tudnak akasztani, ezért azokat inkább kihagyom az életembõl. A bolondság meg mindig csak nézõpont kérdése :)) Mindentköszi! :) Judit | 27.
2008.05.08 15:34 | Kelemen Évi -- re: re-vizit
|
Válasz erre Előzmény | Judit! ne legyen gondod az elsõ oldalaidra:) nos, az enyémek sem különbek, sõt:)) mert hogy én lassan egy éve kezdtem az írást, és természetesen rettenesen jónak találtam a verseimet:)) ma már viszont kihajítanám az elsõ százat, de sajna innen nem lehet:)) szóval, tudod itt tényleg tanulsz...nem biztos, hogy a hozzád írt kritikákból, lehet hogy éppen egy másnak írtból. és az sem biztos, hogy mindig egyetértesz vele, de akkor is alakulsz, ha csak itt vagy és olvasol...persze, néha vannak nagy-nagy kirohanások, csete-paték, amolyan ökölbeszorított magány csapkodások, ahogy Vendel mondja valamelyik versében, de tudod, akkor is...és sok kis bolond van ám erre felé, kisebb-nagyobb...de a bolondoktól lehet a legtöbbet tanulni....:) pusszévi:) | | A fenti posztra érkezett válaszok: Iván Judit | 26.
2008.05.08 14:44 | Iván Judit -- re: re-vizit
|
Válasz erre Előzmény | Kedves Bertold, legyen hát, tegezõdjünk.
Köszönöm a vizitet! S köszönöm a hasznos ötleteket mind a szakirodalom, mind a többi dolog terén! Amit a DOKKos mûködésrõl írtál, arra már rájöttem, tapasztaltam (illeszd a megfelelõ szót a megfelelõ kijelentésed mellé :), s próbálom ki is használni a tanulási lehetõségeit, tudom, hogy rámfér :)
Szabadkozásul, vagy csak úgy infónak: én nem írtam egész életemben (bár ez biztosan látszik is :), ez csak úgy jött, nem is oly rég, egyszercsak zakatoltak sorok a fejemben... így az elméleti tudnivalók elsajátítása még bõven elõttem áll harci feladatként, az ösztönös írás után... S amit az elsõ hozzászólásaimban láttál, az a lelkes "ámátõrök" elsõ sértettségével egyenlõ, kik rátaláltak a DOKKra, megörültek (megõrültek?) a publikálási lehetõségnek, s fejest ugrottak a kútba anélkül, hogy elõtte felmérték volna, egyáltalán beleférnek-e? bokáig ér a víz, vagy sose érni el az alját? tudnak-e benne úszni, vagy sose evickélnek ki belõle élve? Szóval a tanulópénzt megfizettem, kapkodásom-butaságom nyoma nekem is ott díszeleg a lapok elején.. Talán már azt kinõttem :)
Köszönettel: Judit | | A fenti posztra érkezett válaszok: Kelemen Évi | 25.
2008.05.08 14:03 | Szabó Bertold -- re-vizit
|
Válasz erre | Kedves Judit, tegezõdjünk, úgy könnyebb. Elolvastam a verseidet, és tökéletesen egyetértek Mártival. Nincs is mit hozzáfûznöm. A technikai hiányosságokat egy kis odafigyeléssel rövid idõ alatt fel lehet számolni. Nem kötelezõ verstani verseket írni, de nem árt, ha rálátása van az embernek az éppen áthágott szabályra. Van több ezirányú könyvecske is, a Szepes-Szerdahelyi szerzõpár Verstan-át ajánlanám (Gondolat Kiadó, l981), egy antikvár-körsétában biztos beszerezhetõ. Ami hozzáfûznivalóm van, ha komolyan gondolod ezt az egészet (és mért ne gondolnád komolyan), próbáld meg nem elveszíteni a verselõ kedved. Egyébként jó helyre kerültél. Néha kurvára úgy érzi az ember, hogy ez egy szar hely, de nem az (muszáj volt így, mert így van). Ha megtanulja az ember használni a portált, ragyogó dolgokra bukkanhat. Csak úgy. Magától. Minden segítség nélkül. Azoknak, persze, ne higyj, akik azt állítják, hogy nem kell ide szerki, meg elég a részvétel, nem akarok megfelelni a maradandokk-nak. Úgy van szerkesztve ez az egész, hogy szinte mindenre szükség van ahhoz, hogy menet közben úgy érezd, tudsz lépni. A szerkik egytõl egyig remek verselõk, és mindegyik egyéniség. Ebbõl adódik néha gond, például ha véletlenül egy feszesre húzott versed a locsogósabb stilt kedvelõ elé kerül, az szívás (és fordítva is), de ennyi belefér (megtanítja az embert vigyorogni a „kudarcon”). A kezdõlap véletlenszerû verstálalása a maradandokk-bázisból, zseniális találmány, és érdemes képet is feltöltened (hogy ezen keresztül is elérhetõ legyél). Szóval, jó ez itt, a néhanapi hülyeségeink ellenére. Érezd jól magad! Barátsággal Szabó Bertold
| | A fenti posztra érkezett válaszok: Iván Judit | 24. 23. 22.
2008.05.05 11:35 | Iván Judit -- Koncert meghívó
|
Válasz erre | Ismét egy meghívó, minden zenerajongó DOKKolónak:
Georg Fridrich Händel: Izrael Egyiptomban Jótékonysági koncert a sárospataki Mooser-orgona felújítására a budapesti Szent István Bazilikában. Händel ritkábban hallható oratóriumának részletei hangzanak fel ebben a nagyszerû térben. Nem mindennapi koncertet élvezhet, aki eljön ezen az estén! :) További részletek (a mû fordítása is) találhatók itt: http://efvk01.googlepages.com/koncertmeghivo2
Idõpont: 2008. május 16., péntek, 19:00 Helyszín: Szent István Bazilika, Budapest Közremûködik: A budapesti Erkel Ferenc Vegyeskar (karnagy: Cseri Zsófia) és az alkalomra összeállt kamarazenekar (hangversenymester: Draskóczy Eszter)
Belépés: INGYENES! Adományokat a koncert végén lehet felajánlani (persze ez nem kötelezõ). | 21. 20. 19.
2008.04.25 19:56 | Iván Judit -- re: türelem
|
Válasz erre Előzmény | Persze, rendben! Ezzel nincs is gond, nem türelmetlenkedem, csak ez a vers már elbírálódott (elvileg), bekerült a múlanDOKKba, s így, azaz ennek ellenére nincs hozzá, nem volt hozzá vélemény.. Amit még nem nézett Szerki, majd megnézi, nem sürgõs, csak attól tartottam, hogy mivel ennél a versnél ez elmaradt, ez úgy is marad, azaz vélemény nélkül. Elnézést a sürgetõnek tûnõ szavakért, ha majd egyszer visszamenõlegesen is kapok hozzá véleményt, akkor nem aggódom. IJ | 0 25 |
|