Hatvani Krisztina
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
4. 3.
| 2016.04.17 13:16 | Hatvani Krisztina -- re: meo | A szerelem cseppnyi infúzió
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Márk!
A verset szavakkal megrajzolt karikatúrának szántam, de nem sikeresen, hisz "nem ment át" viszont érdekes az, hogy az Ön saját, önnön filozófiáját, gondolatait csak előhozta. Megtisztel a véleménye sorról sorra, humoros, kedves figyelemmel van felém, a vers felé. Ezért hálás köszönetem és felbátorodva le is írom, hogy mit szerettem volna közvetíteni.
Bemásolom amit Ön írt: "talán minden csak illúzió" veti fel a vers. Szerintem nem talán, hanem az. Számos filozófus jutott erre a végkövetkeztetésre. Így nem tűnik túl eredetinek ez a gondolat. "
Az én véleményem az, ha a racionális gondolkodás végül oda vezeti el az embert, hogy a dolgok nincsenek is (költőien kifejezve: minden illúzió), ez nem más jelent, mint annak a racionalitásnak a korlátoltságát, amelyet a filozófusok helytelenül abszolútnak tekintenek. Mert ugye azt hiszik, hogy a logikus és racionális gondolkodással megközelíthetjük mi emberek a megközelíthetetlent sőt túl is szárnyalhatjuk... Az illúziónk nem maga a világ, hanem pusztán a világhoz való viszonyunk....szerintem. Ha szépnek látjuk szép, ha félelmetesnek akkor félelmetes...stb...
Az írás választ nem váró kérdése utal az irányított világra (Akol, melyben állatok élnek felügyelet, irányítás alatt...felénk mai napig használják ezt a szót és a kerítés szerű tákolmányt is, sőt az üstöt is, abban főzik a paradicsomot), a remélhető Jó Istenre (Mert ugye van olyan is aki büntet, aki félelmetes...stb), az elkerülhetetlen halálra ( Bemásolom amit Ön írt: " kifejezetten tupírozott közhelynek tetszik ez a szellemesség: a "halál holtbiztos távozás". (Mi a halál lenne, ha nem az?) " Válaszom egy kérdés: Ugyan biztos-e, hogy holtbiztos távozás nem pedig csak átalakulás, új kezdet, újra születés? ), a pokolra( Mely talán a mennyországgal együtt itt van a földön. Bemásolom amit Ön írt:
" Komikus benyomást kelthet az olvasóban az ilyen akkurátus pontosítás: "forró tüzek égnek", hiszen a tüzek általában forrók és jobbára égnek is."
Ez az írásban nem így szerepel, hanem: "Forró üst alatt tüzek égnek" ), a talán illúziókra( Valóságból jön az inger vagy az inger is illúzió?), a szerelemre ( Ami "csak" kémia)...banálisan fél mindenki valamitől...mindenki másként és mástól... A szerelem akár halálon túl és illúzión át, hittel és hit nélkül, poklon innen a mennyországon túl, " aklon" belül vagy kívül...mindenek fölött egy örök gyógyír ( kémia..infúzió) és túlélés a szó szoros értelmében is...létezik, hisz "segítségével" szaporodunk... de olykor még ettől is félünk...és a szerelemre aztán igazán szeretik mondani az emberek, hogy illúzió...hát ezek jártak a fejemben de nem igazán jól sikerült ezt versben tisztán, érthetően megfogalmaznom, majd legközelebb jobban figyelek.
Miért is mondjuk, hogy az állatok élnek a növények és virágok között? Szerintem ez is csak nézőpont kérdése és mint tudjuk sokkal több fajta állat él a földön mint növény....az ember a biológia tudomány modern álláspontja szerint az állatfajok egyike, noha számos csak rá jellemző tulajdonsággal rendelkezik...és bizony csodálatos de olykor alantas is...a növények nem alantasak...habár igaz, egy pár fajtája képes a gyilkolásra is de nem direkte a gyilkolásért..
Öröm tudni, hogy segített nekem a vers csodálatos játékában és még mellé filozófiai gondolatokat is cserélhettünk, tisztelettel és szeretettel várom Önt majd legközelebb is. Én még nagyon kezdő vagyok és tanulni jöttem ide, köszönöm a lehetőséget itt mindenkinek.
Üdv:
Krisztina | 2.
| 2016.04.03 14:55 | Türjei Zoltán - szerki -- meo | A szerelem cseppnyi infúzió
|
| Válasz erre | Kedves Krisztina!
Kifejezetten tetszik a zeneisége, nem hat erőltetettnek, szépen, gördülékenyen folyik, ehhez Önnek egészen biztosan megvannak a képességei, ami nagyon jó kiindulási alap egy vershez. A már említett banalitások okán azonban ezt most én sem marasztalom, azonban kíváncsian várom további verseit.
üdvözlettel:
TZ | 1.
| 2016.03.31 01:17 | Bártfai Attila Márk - szerki -- meo | A szerelem cseppnyi infúzió
|
| Válasz erre | Kedves Krisztina!
Úgy vélem nem volt szerencsés a költemény egyik sorát megtenni címnek. A vers első sora költői kérdésnek banális. 'Valódi' kérdésnek pedig nem őszinte, és válasz sem érkezik rá. Az a benyomásom, hogy az "akol" és a "pokol" közötti kapcsolat kizárólag zenei. Komikus benyomást kelthet az olvasóban az ilyen akkurátus pontosítás: "forró tüzek égnek", hiszen a tüzek általában forrók és jobbára égnek is. Viszont kifejezetten tupírozott közhelynek tetszik ez a szellemesség: a "halál holtbiztos távozás". (Mi a halál lenne, ha nem az?) Általában a virágok, növények között élő állatokról szoktunk hallani. Az éghajlat meghatározza a növényzetet,amely valahogy az állatok 'lakhelye'. Ezzel együtt tetszik az, ahogyan megfordítja az állatok és a növények közötti viszonyt a versében. A fotoszintézis és a citromsavciklus látomása is elragadó. Érteni vélem, hogy a szerző szerint az igazán finom lények, valahogy virágszerűek, a fénnyel és a harmatnál is finomabb szerelem eszenciával állnak kapcsolatban, vagy csak azokból táplálkoznak. Hozzájuk képest meg durva lények az állatok. Szerintem ez nem igaz, de elfogadom mint lírai véleményt. "talán minden csak illúzió" veti fel a vers. Szerintem nem talán, hanem az. Számos filozófus jutott erre a végkövetkeztetésre. Így nem tűnik túl eredetinek ez a gondolat. A "képlet" szó, idegennek hat ezen vers nyelvezetétől (Jóisten, üst, akol, látomás), ahogy az infúzió szó is, még akkor is ha erre az utóbbi szóra/képre épül az egész szöveg. Kérdés, hogy az infúziós palack tele van e szerelemmel? ha igen, akkor valahogy ügyetlen ez a "cseppnyi szerelem" dolog. A zárlat színtiszta közhely. Mindazonáltal a jó versérzék világosan felismerhető a szövegben. Jelen formájában azonban nálam múlik.
Üdvözlettel:
Márk | | A fenti posztra érkezett válaszok: Hatvani Krisztina | 0 |
|
