Dombi László
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
9.
| 2015.06.27 07:01 | Szöszi -- Üdvözlet
|
| Válasz erre | Szeretettel köszöntünk a névnapodon,és minden jót kívánunk!
Szöszi&Józsi | 8.
| 2009.12.01 12:16 | iphone-user -- Pet?fi emlékére
|
| Válasz erre | egy olvasó 10 pontra értértékelte a versedet (max. pont: 10)
| 7.
| 2009.12.01 12:16 | iphone-user -- Pet?fi emlékére
|
| Válasz erre | egy olvasó 2 pontra értértékelte a versedet (max. pont: 10)
| 6.
| 2009.11.01 11:12 | koala -- re: Találjon Rád...
|
| Válasz erre | Szia Lacikám!
Hát, hozzám szólást nem találtam, nem tudom, hol keressem, köszi elõre is, ha megírod. Puszika | 5. 4.
| 2009.09.29 22:21 | dolasz -- re: meo-üzenet | Csodás érzés
|
Válasz erre
Előzmény | Tisztelt, Jónás Tamás!
Elnézést ezért a késõbbi reakciómért, de úgy tûnik ennyi idõre szükségem volt.Kérem, ne vegye(ék) tõlem rossz néven. Véleményével, ami a versemet illeti, egyetértek.
Megszívleltem. köszönöm!
Tiszteletteljes üdvözlettel:
Dombi László | 3.
| 2009.09.18 20:40 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Csodás érzés
|
| Válasz erre | Kedves László,
ha ezt a verset csak annak a nõnek mutatja meg, akinek írta, akkor a levél az maradhat, aminek született, intim vallomásnak. De azzal, hogy mi is olvashatjuk, elveszti szinte minden erejét, és számunkra csupán arról szól, hogy magát valakihez gyengéd érzelmek fûzik. Ha tapintatosak akarunk lenni (és nincs rá okunk, hogy ne legyünk azok), akkor csak azokhoz a részekhez tudunk hozzászólni, amelyek nekünk szólnak. Ilyenek nincsenek. Egyedül a gesztus szól nekünk: megmutat valamit abból, ami csak magáé és a maga szerelméé. Sokan csináljuk ezt, igen, de önkéntelenül is úgy írunk még ilyen személyes dolgunk komponálása közben is, hogy kötve a kezünk: a hagyomány, a szinte tudatalatti késztetés, melyet évek alatt az íráshoz társítottunk, mindig abba az irányba tolja el az írás közbeni magatartásunkat, ami azok sajátja, akik közírók -- most ilyen ügyetlenül fogalmazok.
Annak rengeteg szabálya van, ha az ember a köznek ír: helyesírás, szóhasználat, a kor stílusának ismerete (aki olvas, él, és a kor embere, akár akarja, akár nem), a kultúrában való biztos közlekedés (mindannak ismerete, eddig kik, mit írtak ugyanabból a helyzetbõl, melybõl én szólok, kiknek, hogyan).
A maga versében pl. keveredik az a közvetlenség, amit a mostanában modernnek mondott szerelmes versek is használnak, azzal a tartózkodással, ami már mindenképpen a múlt szokása, ha a stílust nézzük, a témát, a vers célját.
Talán ennyibõl is lehet érteni, hogy bizony készülni kell erre a költõ, közírói szerepre: tanulni, áthangolni a mindennapjainkat, tudni kell, mit, miért csinálunk, kell lennie célnak, becsvágynak, témának, lelkesültségnek, hitnek, anyagnak és szellemnek. Mint bármelyik szakmában. Maga most 60-70 éves, ha jól emlékszem az életrajzára, s érzõdik, hogy a pályakezdõ lendületével, szertelenségeivel érkezett a dokkra. Üdvözöljük itt! Ha itt marad, tanulásra fogjuk sarkallni, mi is azért vagyunk itt. Tanuljuk egymást, a verseket, az állhatatosságot -- az érzelmeket is, igen. Sokan vannak, akik pl. itt tanulnak meg szerelmesnek lenni, ellenállónak lenni, hazafinak lenni. És sokan vannak itt azért, hogy az írás-szakma szabályait próbálgassák. És sokan vannak itt, akik szeretetért, figyelemért jöttek. Az érdekes, hogy viszonylag kevesen vannak itt "dicsekedni" -- mintha azok, akiknek már biztos dicsekedni valójuk lenne, már másoknak akarnak inkább "tollászkodni".
Mindez érthetõ.
A dokk szakmai szempontjai alapján a versei egyelõre nálunk az úgy nevezett múlandokk kategóriába tartoznak. De talán hamarosan lesz, lehet olyan is, ami már valóban minket szólít meg -- nem csak megmutatja nekünk.
jónás tamás
| | A fenti posztra érkezett válaszok: dolasz | 2.
| 2009.09.17 18:08 | dolasz -- re: Csodás érzés
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves koranyimatyas!
Köszönöm a hozzám szólást, köszönöm a biztatást. A sokszoros "fotó kiállítás" meg kell valljam, szándéktalan cselekedet. Nem ismerem itt a jól tenni valókat. Próbáltam eltávolítani a fölösleget, de nem sikerült.
Maradjon? Ha igen, tõlem maradhat. Ismét köszönöm!
Üdvözlettel:
László | 1.
| 2009.09.17 17:17 | koranyimatyas -- Csodás érzés
|
| Válasz erre | Jó olvasni egy szerelmes férfit.
(Elnézést, de muszáj megjegyeznem, hogy az oldalára, gondolom nem szándékosan, feltöltött öt darab azonos arckép egészen szürreális hangulatot kölcsönöz a bemutatkozásához. Én mondanám, hogy hagyja így.) | | A fenti posztra érkezett válaszok: dolasz | 0 |
|
