Bagatell

A szanaszét hagyott ígéretekből,
kínos csecsebecséket gyártok;
sógyurmából liliputi kandallót,
és gyöngyből fűzök bele lángot.

Palackból pingálok népi köcsögöt,
állott vizet alvasztok benne;
ragasztóból szárítok lágy karamellt,
ha egy vendégem nasit enne.

Csinálok még smirgliből papírforgót,
hogy kínt sziszegjen tőle a szél;
s amíg a csúf szobakórókkal beszél,
szétszabhassa sok fürge kis él.

A törött egészekből mozaik lesz,
keleties, elrajzolt, tarka;
oly irizáló, mint egy páva farka,
s rajta szőtt penész, puha barka.

Azt anyu ígérte, ezt meg az apu,
legyen hát ezekből képkeret;
és a lécekbe kalapált szögekből
szép, füllentés-könnyű vasveret.

A szerelmeim is ígértek fűt-fát,
majd átráztak, mint fasz a kamaszt.
A zoknibáboknak teszek én panaszt
evégett, s hogy nem hullt rám malaszt.

A szanaszét hagyott ígéretekből,
kínos csecsebecséket gyártok;
s bár minden darabot epébe mártok,
láss csodát, senkinek sem ártok.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2020-02-08 19:18:41
Utolsó módosítás ideje: 2020-02-08 19:18:41