NAPLÓK: PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN Legutóbbi olvasó: 2024-04-23 10:50 Összes olvasás: 27668| 210. | [tulajdonos]: ZENE | 2024-04-22 05:43 | SZINTE NAPRA PONTOSAN most 50 éve, hogy életemben először színpadra léptem gitáros énekesként (a képen jobbra) 1974 áprilisában. Keszthelyen az egyetemista-főiskolás dalos találkozó Helikon versenyén. Mellettem Fedor Vilmos. Mindketten a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola állattenyésztő szakos hallgatói voltunk.
A kéttagú zsűri, a Sebő együttes két tagja Sebő Ferenc és Halmos Béla volt.
Egyik versmegzenésítésemet (Juhász Gyula: Szavak) és a Hej páva című népdal-feldolgozást két gitárral énekeltük, majd én furulyával, Fedor pedig széki brácsával, az Ez az utca bánat utca című erdélyi népdalt adtuk elő.
Utóbbival, tudtunkon kívül, egyből bekerültünk az akkor induló táncház mozgalom holdudvarába. Kicsivel korábban, még télen, egy nagyatádi népzenei táborban megismerkedhettünk a régi Kolinda (akkor még Vízöntő) együttes tagjaival, megszerezve Zsigmondi Ágnes énekesnő mára (részéről) elfeledett, és Kiss Ferenc hegedűs azóta is tartó barátságát.
Ösztönösen megéreztük, hogy az erdélyi népdalok fontosak. (Pedig akkor még "sehol sem volt" Sebestyén Márta. Zsigmondi Ágnes ellenben nagyon is volt már és annál jobban hatott rám. A Kolinda együttes Rabének című első lemezéből megtudhatjátok, miért.)
Keszthelyen aranyoklevetet nyertünk.
Így részt vehettünk azév nyarán Budapesten, a Rózsavölgyi parkszinpadon rendezett gálaeseten. (Ahol az akkor 16 éves Sebestyén Márta először lépett nagyközönség elé.)
Aznap este ott voltunk a Kassák klubban tartott egyik táncházi esten is.
Később Fedorral, Szabó-Fedor duóként, egy másik tehetség-versenyen is eljutottunk egy fővárosi gálaestig, ami az Erkel színhazban volt.
Mezőgazdasági főiskolásként ezek "nagy dolognak" számítottak akkor.
A Budapesti Műszaki egyetemre is meghívtak minket a pécsi Szélkiáltó zenekarral, de Kaposváron rendszeresen tartottunk koncerteket, sőt, egyszer az ottani színházban is énekeltünk.
Innen Csákányi Eszterrel való ismeretségem: Jó munkát fiúk! - súgta egyszer a színfalak mögött.
(Lényegében ezeknek a zenész sikereknek köszönhettem első - állattenyésztői - diplomámat. Amit aztán csak egy évig használtam a nagytétényi sertéshízlaldában. Mert utána bölcsész és újságíró lettem. Illetve 2001-2002 között a Magyar Televízió Agrárvilág című műsorának a felelős szerkesztője voltam.)
A katonaság miatt vált szét a duónk. Illetve akkor már az Oláh Lajossal, harmadik főiskolás társunkkal alkotott triónk.
A képen a kollégiumi szobámban próbálunk. (Mindig hosszú hajam volt nekem is, de egy szerelmi bánat miatt 20 éves koromban kopaszra nyírattam a fejemet, s addigra csak ennyire nőtt meg.)
A katonaság után a budapesti évtizedek jöttek.
A létért folyó küzdelem. Meg minden, ami a Hans Zimmernek írt twitter-poémámban benne van.
Már évek óta angolul írok. Pontosabban dadogok mint az óvodás, viszont azzal a tiszta szemlélettel, amit híres festők olyan nagyra értékelnek a gyermekkor romlatlan éveiből, hogy utána egész életükben utánozni próbálják.
24.
(To Hans Zimmer)
It's a torturous when one day you realize that because of wage slavery, building houses, raising children you don't write a poem, you don't make a movie, you don't play music, the same way
as people who aren't talented about it.
Then what's the difference?
The pain.
------------
24.
(Hans Zimmernek)
Gyötrelmes, amikor egy nap rájössz, hogy a bérrabszolgaság, a házépítés és a gyerekenevelés miatt már ugyanúgy nem írsz verset, nem zenélsz és nem készítesz filmet mint azok, akik tehetségtelenek hozzá.
Hogy akkor mi a különbség?
A fájdalom.
-----------------------
A "magyarul nem írás" nálam egy irodalmi sértődés következménye (nem akartam magyarul írni ott, ahol XY az "irodalmi pápa"), de az angolozás a Hans Zimmer show énekesnőjének, Czarina Russellnek a hatására kezdődött. (Mert lehetne akár németezés is.) Talán Zsigmondi Ágnes énekesnő iránti szimpátiám köszönt vissza...
A trubadúr-hatás.
Az "elérhetetlen úrnő" ihletése.
Erről majd később, nagyobb részleteséggel...
Épp most írtam levelet neki, hogy elkérjem a fotói felhasználásának jogát a twitter poémákhoz.
17.
(to Czarina Russell)
When I was young, men turned on me on the street, not just on you.
Certain men.
Girls don't. They peered out of the corner of their eyes and walked into my personal space
on purpose. As I approached them, they pretending to see me in this minute first.
-----------
17.
(Czarina Russell)
Amikor fiatal voltam, utánam is megfordultak a férfiak, nem csak teutánad.
Bizonyos férfiak.
A lányok nem. Ők csak a szemük sarkából lestek rám, majd besétáltak a személyes terembe.
S amikor közeledtem feléjük úgy tettek, mintha akkor pillantottak volna meg.
----------------
S hogy a régi zenésztársaimmal mi lett?
Oláh Lajos állattenyésztő szakmérnök maradt Kaposváron, már nem zenél. Felesége a város egyik alpolgármestere lett. Balatonfenyvesen van nyaralójuk. Sokat vitorlázik: irigylem érte.
Fedor Vilmos a katonaság után a rosztovi politikai főiskolát is elvégezte. S évekkel később baloldali parlamenti képviselőként láttam viszont mint újságíró, a parlamentben. Mert én addigra az ELTE magyar szakát végeztem el és már újágíró voltam. Fedor később Miskolc alpolgármestere lett, könyvet is írt szülővárosáról. Zenéléssel csak hobbi szinten foglalkozik.
És én is 30 évre abbahagytam, s az irodalmi utam is tele van elakadásokkal és újrakezdésekkel.
Bérrabszolgaságomból történő felszabadulásomat például önkéntes "irodalmi számüzetés" követte.
Persze azért most már magyarul is írni fogok, Filip Tamás. Épp a legújabb zenei élményeim hatására, és majd igyekszem "utolérni magam" a magyar publikációkkal.
Ugyanis nemrég beíratkoztam Dévai Nagy Kamilla énekiskolájába, hogy megint beskálázzam a hangomat, és több évtized kihagyással a napokban újra színpadra álltam!
(A piros ruhás Dévai Nagy mögött fehér ingben, jobbra...) És úgy új zenésztársaim, mint a közönség is, kivételes szeretettel fogadtak.
Ez most egy visszatanulási korszak nálam. Mások másféle zenei stílusával egy kaptárban. Közben csiszolom ki a saját stílusomat, amire a legjobban most Rhiannon Giddens és Francesco Turrisi világzenéje, illetve néhány török világzenész hat. A mostani fellépésen is énekeltem törökül.
Észtveszejtően gazdag intellektuális dzsungelbe tévedvén tehát egyelőre a "talált gyümölcsöket" kóstolgatom, míg te a "kijárt irodalmi úton" menetelsz, Filip Tamás.
Még az is lehet, hogy megmérgeződöm..., de ha túlélem, kivételes tapasztalatokat hozhatok a "sűrűből".
S én, Kelet bölcseivel azt vallom: nem a cél az út, hanem az út a cél.
Hamarosan jöhetnek az "Ágoston-novelláim". Benne "Budai Nagy Johanna" gitáros énekművész nem mindennapi figurájával. | |
| 209. | [tulajdonos]: ZENE | 2024-04-21 22:26 | SZINTE NAPRA PONTOSAN most 50 éve, hogy életemben először színpadra léptem gitáros énekesként (a képen jobbra) 1974 áprilisában. Keszthelyen az egyetemista-főiskolás dalos találkozó Helikon versenyén. Mellettem Fedor Vilmos. Mindketten a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola állattenyésztő szakos hallgatói voltunk.
A kéttagú zsűri, a Sebő együttes két tagja Sebő Ferenc és Halmis Béla volt.
Egyik versmegzenésítésemet (Juhász Gyula: Szavak) és a Hej páva című népdal-feldolgozást két gitárral énekeltük, majd én furulyával, Fedor pedig széki brácsával, az Ez az utca bánat utca című erdélyi népdalt adtuk elő.
Utóbbival, tudtunkon kívül, egyből bekerültünk az akkor induló táncház mozgalom holdudvarába.
Ösztönösen megéreztük, hogy az erdélyi népdalok mennyire fontosak. (Pedig akkor még "sehol sem volt" Sebestyén Márta.)
Keszthelyen aranyoklevetet nyertünk.
Így részt vehettünk azév nyarán Budapesten, a Rózsavölgyi parkszinpadon rendezett gálaeseten. (Ahol az akkor 16 éves Sebestyén Márta először lépett nagyközönség elé.)
Aznap este ott voltunk a Kassák kubban tartott egyik táncházi esten is.
Mindeközben megismerkedhettünk a régi Kolinda együttes tagjaival, megszerezve Zsigmondi Ágnes énekesnő mára (részéről) elfeledett, és Kiss Ferenc hegedűs azóta is tartó barátságát.
Később Fedorral, Szabó-Fedor duóként, egy másik tehetség-versenyen is eljutottunk a fővárosi gálaestig, ami az Erkel színhazban volt.
Még később a Budapesti Műszaki egyetemre is meghívtak minket a pécsi Szélkiáltó zenekarral, de Kaposváron rendszeresen tartottunk koncerteket, s az ottani színházban is énekeltünk.
Innen Csákányi Eszterrel való ismeretségem: Jó munkát fiúk! - súgta egyszer a színfalak mögött.
A katonaság miatt vált szét a duónk, illetve akkor már az Oláh Lajossal, harmadik főiskolás társunkkal alkotott triónk.
Itt épp az én kollégiumi szobámban próbálunk. (Mindig hosszú hajam volt nekem is, de egy szerelmi bánat miatt 20 éves koromban kopaszra nyírattam a fejemet, s addigra csak ennyire nőtt meg.)
A katonaság után nálam a budapesti évtizedek jöttek.
A létért folyó küzdelem. Meg minden, ami ebben a twitter-poémában van.
S már évek óta angolul írok. Pontosabban dadogok mint az óvodás, viszont azzal a tiszta szemlélettel, amit a híres festők olyan nagyra értékelnek a gyermekkor romlatlan éveiből, hogy egész életükben utánozni próbálják.
A "magyarul nem írás" nálam egy irodalmi sértődés következménye, de az angolozás a Hans Zimmer show énekesnőjének, Czarina Russell hatására kezdődött. Talán Zsigmondi Ágnes énekesnő iránti szimpátiám köszönt vissza...
A trubadúr-hatás.
Az "elérhetetlen úrnő" ihletése.
Erről majd később, nagyobb részleteséggel...
Épp most írtam levelet neki, hogy elkérjem a fotói felhasználásának jogát a twitter poémákhoz.
17.
(to Czarina Russell)
When I was young, men turned on me on the street, not just on you.
Certain men.
Girls don't. They peered out of the corner of their eyes and walked into my personal space
on purpose. As I approached them, they pretending to see me in this minute first.
-----------
17.
(Czarina Russell)
Amikor fiatal voltam, utánam is megfordultak a férfiak, nem csak teutánad.
Bizonyos férfiak.
A lányok nem. Ők csak a szemük sarkából lestek rám, majd besétáltak a személyes terembe.
S amikor közeledtem feléjük úgy tettek, mintha akkor pillantottak volna meg.
----------------
S hogy régi zenésztársaimmal mi lett?
Oláh Lajos állattenyésztő szakmérnök maradt, már nem zenél. Felesége volt a város egyik alpolgármestere.
Fedor Vilmos a katonaság után a rosztovi politikai főiskolát végezte el. S évekkel később baloldali parlamenti képviselőként láttam viszont mint újságíró, a Tisztelt Házban. Meet én addigra az ELTE magyar szakát is elvégeztem és újágíró lettem. Fedor később Miskolc alpolgármestere lett, könyvet is írt szülővárosáról. Zenéléssel csak hobbi szinten foglalkozik.
És én is 30 évig abba hagytam, de az irodalmi utam is tele van elakadásokkal és újrakezdésekkel.
--------------------------------------
24.
(To Hans Zimmer)
It's a torturous when one day you realize that because of wage slavery, building houses, raising children you don't write a poem, you don't make a movie, you don't play music, the same way
as people who aren't talented about it.
Then what's the difference?
The pain.
------------
24.
(Hans Zimmernek)
Gyötrelmes, amikor egy nap rájössz, hogy a bérrabszolgaság, a házépítés és a gyerekenevelés miatt már ugyanúgy nem írsz verset, nem zenélsz és nem készítesz filmet mint azok, akik tehetségtelenek hozzá.
Hogy akkor mi a különbség?
A fájdalom.
-----------------------
Bérrabszolgaságomból történő felszabadulásomat önkéntes "irodalmi számüzetésem követte."
Persze azért most már fogok magyarul is írni, Filip Tamás, talán éppen a legújabb új zenei élményeim hatrására, és majd igyekszem "utolérni magam" a magyar publikációkkal.
Ugyanis (!) nemrég beíratkoztam Dévai Nagy Kamilla énekiskolájába, hogy megint beskálázzam a hangomat, és több évtized kihagyással a napokban újra színpadra álltam!
(A piros ruhás Dévai Nagy mögött fehér ingben, jobbra...) És úgy új zenésztársaim, mint a közönség is, kivételes szeretettel fogadtak.
--------------------------------
Észtveszejtően gazdag intellektuális dzsungelbe tévedve tehát egyelőre a "talált gyümölcsöket" ízlelem, míg te a "kijárt irodalmi úton" menetelsz, Tamás.
Még az is lehet, hogy megmérgeződöm..., de ha túlélem, kivételes tapasztalatokat hozhatok a "sűrűből".
S én, Kelet bölcseivel azt vallom: nem a cél az út, hanem az út a cél.
Hamarosan jöhetnek az "Ágoston-novelláim". Benne "Budai Nagy Johanna" gitáros énekművész nem mindennapi figurájával.
| |
| 208. | [tulajdonos]: ZENE | 2024-04-21 22:15 | SZINTE NAPRA PONTOSAN most 50 éve, hogy életemben először színpadra léptem gitáros énekesként (a képen jobbra) 1974 áprilisában. Keszthelyen az egyetemista-főiskolás dalos találkozó Helikon versenyén. Mellettem Fedor Vilmos. Mindketten a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola állattenyésztő szakos hallgatói voltunk.
A kéttagú zsűri, a Sebő együttes két tagja Sebő Ferenc és Halmis Béla volt.
Egyik versmegzenésítésemet (Juhász Gyula: Szavak) és a Hej páva című népdal-feldolgozást két gitárral énekeltük, majd én furulyával, Fedor pedig széki brácsával, az Ez az utca bánat utca című erdélyi népdalt adtuk elő.
Utóbbival, tudtunkon kívül, egyből bekerültünk az akkor induló táncház mozgalom holdudvarába.
Ösztönösen megéreztük, hogy az erdélyi népdalok mennyire fontosak. (Pedig akkor még "sehol sem volt" Sebestyén Márta.)
Keszthelyen aranyoklevetet nyertünk.
Így részt vehettünk azév nyarán Budapesten, a Rózsavölgyi parkszinpadon rendezett gálaeseten. (Ahol az akkor 16 éves Sebestyén Márta először lépett nagyközönség elé.)
Aznap este ott voltunk a Kassák kubban tartott egyik táncházi esten is.
Mindeközben megismerkedhettünk a régi Kolinda együttes tagjaival, megszerezve Zsigmondi Ágnes énekesnő mára (részéről) elfeledett, és Kiss Ferenc hegedűs azóta is tartó barátságát.
Később Fedorral, Szabó-Fedor duóként, egy másik tehetség-versenyen is eljutottunk a fővárosi gálaestig, ami az Erkel színhazban volt.
Még később a Budapesti Műszaki egyetemre is meghívtak minket a pécsi Szélkiáltó zenekarral, de Kaposváron rendszeresen tartottunk koncerteket, s az ottani színházban is énekeltünk.
Innen Csákányi Eszterrel való ismeretségem: Jó munkát fiúk! - súgta egyszer a színfalak mögött.
A katonaság választotta szét a duónkat, illetve akkor már az Oláh Lajossal, harmadik főiskolás társunkkal alkotott triónkat.
Itt épp az én kollégiumi szobámban próbálunk. (Mindig hosszú hajam volt nekem is, de egy szerelmi bánat miatt 20 éves koromban kopaszra nyírattam a fejemet, s addigra csak ennyire nőtt meg.)
A katonaság után nálam a budapesti évtizedek jöttek.
A létért folyó küzdelem. Meg minden, ami ebben a twitter-poémában van.
S már évek óta angolul írok. Pontosabban dadogok mint az óvodás, viszont azzal a tiszta szemlélettel, amit a híres festők olyan nagyra értékelnek a gyermekkor romlatlan éveiből, hogy egész életükben utánozni próbálják.
A "magyarul nem írás" nálam egy irodalmi sértődés következménye, de az angolozás a Hans Zimmer show énekesnőjének, Czarina Russell hatására kezdődött. Talán Zsigmondi Ágnes énekesnő iránti szimpátiám köszönt vissza...
A trubadúr-hatás.
Az "elérhetetlen úrnő" ihletése.
Erről majd később, nagyobb részleteséggel...
Épp most írtam levelet neki, hogy elkérjem a fotói felhasználásának jogát a twitter poémákhoz.
Cza-----qqqqqqqqqqqqqqqqqqqqqqqqqq
17.
(to Czarina Russell)
When I was young, men turned on me on the street, not just on you.
Certain men.
Girls don't. They peered out of the corner of their eyes and walked into my personal space
on purpose. As I approached them, they pretending to see me in this minute first.
-----------
17.
(Czarina Russell)
Amikor fiatal voltam, utánam is megfordultak a férfiak, nem csak teutánad.
Bizonyos férfiak.
A lányok nem. Ők csak a szemük sarkából lestek rám, majd besétáltak a személyes terembe.
S amikor közeledtem feléjük úgy tettek, mintha akkor pillantottak volna meg.
----------------
S hogy régi zenésztársaimmal mi lett?
Oláh Lajos állattenyésztő szakmérnök maradt, s már nem zenél. Felesége volt a város egyik alpolgármestere.
Fedor Vilmos a katonaság után a rosztovi politikai főiskolát végezte el. S évekkel később baloldali parlamenti képviselőként láttam viszont mint újságíró, a Tisztelt Házban. Meet én addigra az ELTE magyar szakát is elvégeztem és újágíró lettem. Fedor később Miskolc alpolgármestere lett, könyvet is írt szülővárosáról. Zenéléssel csak hobbi szinten foglalkozik.
És én is 30 évig abba hagytam, de az irodalmi utam is tele van elakadásokkal és újrakezdésekkel.
24.
(To Hans Zimmer)
It's a torturous when one day you realize that because of wage slavery, building houses, raising children you don't write a poem, you don't make a movie, you don't play music, the same way
as people who aren't talented about it.
Then what's the difference?
The pain.
------------
24.
(Hans Zimmernek)
Gyötrelmes, amikor egy nap rájössz, hogy a bérrabszolgaság, a házépítés és a gyerekenevelés miatt már ugyanúgy nem írsz verset, nem zenélsz és nem késíztesz filmet mint azok, akik tehetségtelenek hozzá.
Hogy akkor mi a különbség?
A fájdalom.
-----------------------
Bérrabszolgaságomból történő felszabadulásomat önkéntes "irodalmi számüzetésem követte."
Persze azért most már fogok magyarul is írni, Filip Tamás, talán éppen a legújabb új zenei élményeim hatrására, és majd igyekszem "utolérni magam" a magyar publikációkkal.
Ugyanis (!) nemrég beíratkoztam Dévai Nagy Kamilla énekiskolájába, hogy megint beskálázzam a hangomat, és több évtized kihagyással a napokban újra színpadra álltam!
(A piros ruhás Dévai Nagy mögött fehér ingben, jobbra...) És úgy új zenésztársaim, mint a közönség is, kivételes szeretettel fogadtak.
Észtveszejtően gazdag intellektuális dzsungelbe tévedve tehát egyelőre a "talált gyümölcsöket" ízlelem, míg te a "kijárt irodalmi úton" menetelsz, Tamás.
Még az is lehet, hogy megmérgeződöm..., de ha túlélem, kivételes tapasztalatokat hozhatok a "sűrűből".
S én, Kelet bölcseivel azt vallom: nem a cél az út, hanem az út a cél.
Hamarosan jöhetnek az "Ágoston-novelláim". Benne "Budai Nagy Johanna" gitáros énekművész nem mindennapi figurájával.
| |
| 207. | [tulajdonos]: KORR | 2024-04-16 06:10 | ha helyett hogy
A feltett versben javítottam, kár, hogy itt nem lehet... Miért nem? I
Ha pár napig visszahívható lehetne a szöveg, jobb lenne a minőség - és nem csak nálam. | |
| 206. | [tulajdonos]: KÉSZRE ÍRTAM VÉGRE | 2024-04-15 20:21 | Most vettem észre, hogy ez a versem a Dokk-on csak verscsíra még ezzel a címmel, miközben a kötetben már így, készre írva jelent meg.
Föltettem így is.
Rendet kell vágni végre a portfóliómban (rengeteg régi versötletem, félig nőtt verrcsírám kész műként van feltüntetve, pedig fiókban lenne a helyük. Vagy egy közös polcra áttéve: VERSÖTLETEK címmel.
(Esetleg ujjgyakorlatként készre írom őket. Azzal, hogy kötetbe nem vehetők fel. Majd még eldöntöm.)
------------------------------------------------------
FODOR ANDRÁS 6... ÉVES
Hét nyáron át születésnapi
köszöntőt akartam írni, de meghalt
mielőtt elkészültem volna.
67 évet élt.
S én még csak most köszöntöm fel.
De vajon tényleg neki írsz?
Nem megjelenni, nem szerepelni akarsz?
Tényleg azt szeretted volna, ha ez a hozzád mindig
oly türelmes költőember
még ne betegedjen meg, még meg ne haljon?
I
G
E
N | |
| 205. | [tulajdonos]: KORR | 2024-04-15 20:11 | I
G
E
N | |
| 204. | [tulajdonos]: KÉSZRE ÍRTAM VÉGRE | 2024-04-15 20:08 | Most vettem észre, hogy ez a versem a Dokk-on csak verscsíra még ezzel a címmel, miközben a kötetben már így, készre írva jelent meg.
Föltettem így is.
Rendet kell vágni végre a portfóliómban (rengeteg régi versötletem, félig nőtt verrcsírám készreírtnak van feltüntetve, pedig fiókban lenne a helyük. Vagy egy közös polcra áttéve: VERSÖTLETEK címmel.
(Esetleg ujjgyakorlatként készre írom őket. Azzal, hogy kötetbe nem vehetők fel. Majd még eldöntöm.)
------------------------------------------------------
FODOR ANDRÁS 6... ÉVES
Hét nyáron át születésnapi
köszöntőt akartam írni, de meghalt
mielőtt elkészültem volna.
67 évet élt.
S én még csak most köszöntöm fel.
De vajon tényleg neki írsz?
Nem megjelenni, nem szerepelni akarsz?
Tényleg azt szeretted volna, ha ez a hozzád mindig
oly türelmes költőember
még ne betegedjen meg, még meg ne haljon?
I
G
E
E
N
-------------------------------------------------------
 | |
| 203. | [tulajdonos]: KEVESET ÍRNI | 2024-04-08 18:22 | Életem legelső versesztétikai írása, még kezdő koromban, Lukács Györgynrk a még fiatal Kosztolányi Dezső költészetéről írott tanulmánya volt. Semmire sem emlékszem belöle, de egyetlen mondata megmaradt.
Egy intelem, amely így szólt: "Kosztolányi ne felejtsen el keveset írni!"
Fontos szabály, de kevesen tartják be. Kosztolányi sem hallgatott rá. S verseinek egy része már életében "elhalványodott" (azt hiszem kellően udvarias voltam; Ady rőgtön a legelső kötetét azzal fitymálta le, hogy " irodalmi költő").
Ha időskori nagy versei nem születnek meg, ma én sem szeretném őt.
Viszont ha csak ezeket írta volna meg, akkor is ugyanúgy szeretném.
Általános vélekedés, hogy még a legnagyobb költőknek is csak kb. 10 igazán nagy versük van.
Nem én találtam ki. És azt sem, amikor egy kortárs író azzal jött, hogy ö
ő csak "válogatott műveit" írja, de ez tetszik. Mert ösztönösen én is erre törekszem.
Mert én is.
Talán Dokk estre kész lesz a legújabb.
| |
| 202. | [tulajdonos]: MÁR A FACEBOOKON | 2024-04-08 10:46 | KITETTEM A FACEBOOKRA IS (SZERKESZTETT FORMÁBAN,), MERT FONTOS:
https://www.facebook.com/paloczi.antal?locale=hu_HU | |
| 201. | [tulajdonos]: NE EBBEN UTÁNOZZATOK! | 2024-04-07 21:46 | VÉGRE FILIP TAMÁS KÖLTŐI ÚTMUTATÁSSAL VAN JELEN!
Na így kell megjelenni különféle lapokban, így kell publikációs listát közzé tenni!
Különösen meglep, s bár nem hinné el, de örülök, hogy a VÁR UCCA MŰHELY megjelenését is bemutatta a facebookon. A lap borítójának fotójával!
Itt is kellett volna bemutatnia, az én kreativitásra, önfelmutatásra serkentő akcióm nélkül is ugyanezt a Dokk-on, hogy utat mutasson az itteni elvakultaknak!
De nem tette.
Talán kényelmi okból.
Ezért én megteszem helyette.
Mert az ostoba süketelést igenis csak az ilyen okos megjelenésekkel kell űberelni!
"Összes Erre Lusta Vitapernerek", most kell hörögni, hogy ez nem is számít, nem nálam, amikor kijelöltem három minimál helyet, ahol versenghettek velem megjelenésben!
Most nem sorolom megint.
Filip egy egész megjelenés áradatot mutat fel.
Nagyon helyesen.
Bezzeg nálam mindenki hörgött, hogy az minek, ugye?
Hát ezért!
Mert ezt így kell.
A költői ismertségnek, az irodalmi életben való részvételnek ez a módja.
Bezzeg most senki sem hörög, Kettős bárcások?
Miért nem?
Mert neki igazat adtok? Igen Tamás, belátjuk, hogy ÍGY KELL megjelenni.
Amikor én mondom ugyanezt, akkor nekem nem hiszitek el?
Pedig elhihettétek volna.
Hiszen az egyik fórum ezek közül pont a VÁR UCCA MŰHELY.
Nézzük csak, Filip Tamás facebook posztján ezt a remek fotót is kitette.
Legnagyobb örömömre.
Ezért kiteszem.
m images
Az ismertető szöveget is idézem,mindannyiunk okulására.
Íme, ilyen egy klassz folyóriat tartalomjegyzéke.
Klassz szerzőkkel és kritikákkal. Ahogy kell és elvárható.
"VÁR UCCA MŰHELY - 83. szám (2024/1) Tartalom: Jász Attila, Filip Tamás, Petőcz András, Vasas Tamás, Kirilla Teréz, Charles Bukowski, Czeslav Milosz és Fehér Kinga versei. Sándor Zoltán, Bódi Péter, Fekete I. Alfonz, Dubán Kitti és Spindler Zsolt prózája.
Mohai V. Lajos tanulmánya kortárs magyar költők verseiről. Szeles Judit könyvéről Röhrig Eszter, Tömöry Péter Könyvéről Németh István Péter és Háy János könyvéről Hörcher Eszter recenziója.
Versek a Petőcz íróakadémia résztvevőitől: Dorozsmai-Szabó Eszter, Hajdú László, Bálizs Dániel, Major Judit, Rózsa Boglárka, Hajnal Éva, Szolláth Mihály. A lapszámban Révész Róbert fotói
-------------------
Tehát ha a József Attila díjas Filip Tamásnak elhiszitek, hogy meg kell jelenni és hogy igenis kell megotromolni a fólyóiratokat,akkor nekem is nyugodtan elhihettétek volna.
Mert te hiába hiszed azt, hogy jók a verseid, ha a folyóiratszerkesztőket erről nem tudod meggyőzni.
Addig csak önjelölt maradsz. Bertrand Russell "haszontalan hülyéje". (Lásd Németh Edit vonatkozó naplójegyzetét.)
Az igazi és hiteles önértékelésnek mindig a jó szakmai visszajelzéseken kell nyugodnia
normális költőknél. (Csak az őrülteknél nem.)
Ezért KELL megjelenni, és megostromolni a folyóiratokat!
Szerkesztőiknek vagy a köteted kritikusainak pozitív értékelése nélkül "MAGÁNYOS VADÁSZ A SZÍV".
Ebben ezek után ne velem, hanem a szapora Filip Tamással vitatkozzatok!
Külön örülök, hogy a VÁR UCCA MŰHELY Filip Tamás ismertette számában most Háy János kötetéről írt recenziót Hörcher Eszter.
Mert ő volt az, aki 2020 tavaszán az én kötetem recenzióját írta, ugyanennek a lapnak az éppen akkor aktuális számában. Négy sűrűn szedett oldalon, ezzel a befejezéssel:
"Az eltávolodás képe (Kávéház, és te) és a változás képe, az én változásának, alakulásának képe(i) egyszerre lesznek a megtartó és megtartott én, a magát hátrahagyni akaró, de önmagát egyben nosztalgikusan is felmutató én képei. Az ő világa, az ő szerelme, az ő élete, az ő hadszínterei a mi szépséges és gyötrelmes világunk is lesz egyben. „ablakain és kirakatüvegén látom viszont magam / egy páncélos tetejéből kibújva hús- / arcú vaskentaurként” (Svejk, avagy amikor egy éjszakán azt hittem). Emiatt fontosak ezek a költemények.
(Pálóczi Antal: A paráznabillegető, Budapest, Garbo Könyvek, 2019)"
Mit gondoltok, ez most pozitív kritika?
Mit gondoltok, aki az első kötetére ilyen kritikát kap, abból egyszer szintén lehetne József Attila díjas költő?
Talán még Zsille Gábor is méltóztatná egyszer beszerkeszteni az év versei antológiába?
Mit tippeltek?
Inkább igen, mint nem?
Inkább nem, mint igen?
Az okos szemét kérdés most az lenne: megjelent-e valaha versed a VÁR UCCA MŰHELYBEN, hogy szegény Zsille lásson végre tőled megjelent verset egy folyóiratban (azokból válogatja össze az év verseit.)
Nem.
Soha.
Engem nem ismertek azelőtt a lapnál. Hörcher Eszter ismeretlenül írta a fenti kritikát a VÁR UCCA MŰHELY 68. számában: A másként működés lélektana címmel. Amivel a kötet lényegi tulajdonságára mutatott rá, arra, hogy csak önmagára hasonlít.
Ezért érdemes volt valaha írni kezdenem.
Hatásszünet.
De hát a kritika megjelenése után, amikor már megismert a lap főszerkesztője az általa átengedett fölemelő kritikából, miért nem közölt tőled verseket?
Megmondjam?
Igen.
Jó! Azért nem, mert egyet sem küldtem el neki.
Miért?
Mert barom vagyok. De ez nem tartozik rátok. Ne ebben utánozzatok, hanem abban, hogy ezen változtatnom kell! | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
