Örök pillanatok

Azt akarom, hogy ne csak
álmodj rólam kedvesem olyan
messze vagy és
Néha
olyan közel
Érezlek!
Hozzám
simulsz amikor csak teheted
vársz rám
mindig mindig
szeretsz ahogy csak Te
teszed gyönyörű és édes
mosolyod mindig él
bennem ha csüggedek
tartja a lelket
emléked és finom illatod mindig
érzem a vágyat
ami húz örökké
vonatkattogás halott hangja
süvít dobhártyámban lüktet
a vér izzik belül és
a lélekzet nehéz súly surran sorra
égnek a percek homokszemcséi
üveggé olvadnak a
gondolatok ha reszket a csont
idebent fáj az érzés
hatalmas és boldog ott
fönt Ő hiába mulat
mert másnak
NEM adlak
                Soha , soha!






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Georgikon,
Kötetben: Szrelemben Dionüszosszal