Elvégeztetett

ELVÉGEZTETETT…
Szeretett lányom emlékére

Harminchárom év, amit a sorstól kaphattál,
Bizakodva gyógyulásodról álmodoztál.
Gyilkos kór mely megtámadta gyenge testedet,
Kiszemelte magának szeretett Lényedet.
Szemünk láttára fogyatkozott el az erőd,
Megpecsételte a sorsodat és a Jövőd.
Bizakodó Voltál, hogy eljön a gyógyulás,
Erős Leszel újra és lesz majd megújulás.
Hitted hogy Láthatod gyermekeid felnőni,
Nem kell a halállal Teneked megmérkőzni.
A mosolyodat látom még most is arcodon,
Ott ültél sápadtan a kórházi ágyadon.
Féltő tekintettel nézted gyermekeidet,
Nem felejtem el a csillogó szép szemeidet.
Tudom, akkor búcsúztál el tőlük örökre
Amikor odavontad őket a kebledre.
Megbúvó fájdalmat éreztem a hangodon,
Érezted, fogy erőd és elmész az utadon
Egy olyan világba ahol sötétség az úr,
Ahonnan már nincsen visszatérő jegy retúr.
Pár nap múlva eljött a fájdalmas üzenet,
A halál készül elvenni fáradt lelkedet.
Ott álltunk döbbenten nézve gyötrő arcodat,
Ahogyan izzó testeddel vívtad harcodat.
„Elvégeztetett”. Levegőd végleg elfogyott,
A drága gyermekünk örökre eltávozott.
Harminchárom év, amit a sorstól kaphattál,
A gyógyulásodról hiába álmodoztál.

Zirc, 2006. 06. 30






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.