POKOL

A minap alant jártam,
Lennt a pokolban,
Felmértem lehetőségeimet, mivel hosszú távra
Tervezek,
Jóelőre gondolkodom
Jártam a mennyországban is, de ott sorban üresednek
Meg a férőhelyek, talán valami nincs rendjén a
Szervezéssel, ezen kéne gondolkodni, több színt
Kellene a lakók életébe vinni, a pokol örökös, buja
Kicsapongásai megfelelnek az ízlésvilágomnak,
Még az örökös életveszély ellenére is,
Ami furcsa így első látásra az a beteges
Kannibalizmus,
Mert a pokolban nincs elég kaja
De az ügyesebbek mindig tudnak szerezni maguknak,
Virágzik a feketepiac, ami letűnt korokra emlékeztet,
A többi meg, aki sosem volt életrevaló, nekitámad a
Vezetőinek, nem gondolván arra, milyen kínokat él
Majd át büntetésül, vagy hatalmas vágóeszközökkel a
Kezében bevárja ártatlan társait a folyosón,
Nekiugrik, kibelezi, a mócsingot a pokol dingóinak
Veti oda, a vékony és vastagbelet, és az agyat esetleg
Az otthonról hozott uzsonnás zacskóba rakja el,
És hazaviszi vacsorára. Vagy beosztja frissen
Szerzett ennivalóját, és az agy lesz az uzsonna,
A vastagbél megy a pörköltbe,a vékonybélből meg
Vargabéles készül, jó kis desszert
Ha én is uzsonna leszek vagy vacsora, netán ebéd
Rájövök majd, a lét utáni lét izgató mivoltára, talán új
Erotikus élményekkel is gazdagodom,
Tudom, hogy földi koromban,
Ezt az élményt sosem tudtam volna megfizetni,
Nekem oly sokba került volna az útiköltség a
Kannibálok szigetére,
De lám-lám minden olyasmit átélünk a pokolban,
Ráadásul ingyen,
Amire egész földi életünk során csak vágyakozunk





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.