élveboncolás bolondok napján

mikor a gyűlölet porba tiporja a józan észt
nincs menekvés a gyilkos jön csak jön
kinyújtott szigonnyal mérgezett nyílheggyel
baltával kőbunkóval éppen ami keze ügyébe kerül
felhasítja vele a koponyát kiemeli az agyat nem finomkodik
ha elakad egy rost megcibálja szakítja és mosolyog
vagy talán vicsor ez saját maga dühös kifordult
elméje tükörtojásként pottyan a fémtányérra
ott szétterül de ez csak mások képzelete
vele nem történhet olyan ami által kisebbnek
látszik egy hangyánál mogorva arccal folytatja
az élveboncolást aztán mikor egy erősebb árnyék
rávetül átázott nadrágban rázza majd az Isten hidege







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2022-04-02 13:40:35
Utolsó módosítás ideje: 2022-04-02 17:04:19