meghasadt búzakalász

(Vincent van Gogh: Hollók a búzamezőn c. festménye alá...)


e világ nekem már
vészmadár-csontvázak
test nélküli képek
s nem búzavirágkék
halál lett a társam
holló tetemében
nem maradt mellettem
csak egyetlen testvér

szívemben azóta
búzamező lobog
s szélvágta okkerből
a rozsdahalál kél
éltem az örvénylő
légcsápok közt hasad
hol imát sem mond majd
ki értem bennem élt

de fáj hogy köröttem
jajgatnak a tájban
a széttépett sárgák
és zöldek feketék
mikor a csendet a
megtört hollószárnyak
kékből merítve
szaggathatják szét





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2021-03-02 16:18:29
Utolsó módosítás ideje: 2021-03-03 07:37:15