Szó nélkül vágunk át a
behavazott bükkerdőn.
Állatnyomokba lépünk,
elérjük a falu szélső
házait, a kocsmában
leisszuk magunkat, majdnem
lekéssük az utolsó
vonatot, aztán ruhástul
az ágyba dőlünk, valami
fájdalmas kavargással
magunkban, aminek elég
kevés köze van az alkoholhoz.
