Éjszaka


egy Radnóti-témára

Alszik a völgyben a tölgy ág-karjában az üres fészek,
szurdokban a szél, bokrok ölében a tegnapi fények.
Csönd van az erdőn, bogár pihen ráncos levéltenyéren,
gyökerek nyirkán vak báb ring porhanyós reményen.
Elfeslett felhőrongy résein a hold aranyat csorgat,
ködcsipkés dombokra haranghangú árnyak hajolnak.
Alszik a nyúl az üregben, sehová sem menekül már ma,
alszik a farkas a földön, és álmában meg-megrándul a lába.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2019-04-08 19:09:04
Utolsó módosítás ideje: 2019-04-08 19:09:04