Elvágólag

Elmentél. Ezt látom, tudom
Gyűrű, kulcs az asztalon.
Ajándékok, amit adtam,
levelek, egy nagy halom.
Lista, miket küldjek át, ha
megírod a címedet.
A turmixgép, a pirító -
abból másik nincs neked.

Egy dobozba tettem mindent.
Meg is szűnt az otthonom.
Üres a ház. Hiányodat
megszokni már nem fogom.
Fénykép - egymás kezét fogva
megyünk le a patakra,
mosolyogva szóltam hozzád,
te rám néztél, kacagva -

ollót fogtam, vágtam, téptem.
Már gyűlöltem a képet.
Éreztem, hogy minden vágás
egy emléket kiéget.
Egyik félkép úgy riasztott,
mint egy rákos daganat.
A Te arcod megtartottam,
és kidobtam - magamat.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2019-02-11 02:23:05
Utolsó módosítás ideje: 2019-02-11 02:23:05