az utat lesi az egyik...

éberebben mint őrök az eget
dereka mindig felövezve
elejtett szavai mint a földbe
gyökerezett évszázados
kövek felszedhetetlenek
emlékei kitakart csecsemők
és már jönnek a patkányok
lerágcsálni róluk a jövőt

unja a színeket a másik
a kabát belsejét hordaná kívül
és a legszívesebben háttal járna
hogy fordítva viselhesse önmagát
mint a baseballsapkát a rapperek
búvárfelszerelés nélkül merül
a mélybe képes a talpáról a feje
tetejére állítani a jéghegyet







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-12-11 10:58:37
Utolsó módosítás ideje: 2018-12-12 23:54:50