Jószerencsét

Halk szó a sorsod,
a bányalovak sem beszélnek,
vakon húznak, s nem mozdulnak
ha egy csillével többet kötnek.

Halk szó a sorsod,
fekete por lepi belsőd,
míg kínlódva ki nem köpöd
a szanatóriumban beteg tüdődből.

Halk szó a sorsod,
bányászpénz jutalmad,
miből a gyerekeknek téli ruhára,
s pár korsó sörre telik.

Halk szó a sorsod,
a pajzs belemar a szénfalba,
a te húsod szaggatja
szét cafatokra.

Halk szó a sorsod,
a feleségek sikolya
visszhangzik füledben
mikor berobbant a lég.

Halk szó a sorsod,
az újságpapírba
csomagolt ételedből
a patkány eszik előbb.

Halk szó a sorsod,
a csákány nem esik
ki kezedből akkor sem,
mikor véred színezi.

Halk szó a sorsod,
a családi fotelben
kimerülten álmodod álmod.

Halk szó a sorsod,
zeng a bányász himnusz
a temetésen, hangosan énekelsz.

"Szerencse fel, szerencse le..."




















Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2017-12-20 20:19:15
Utolsó módosítás ideje: 2018-02-02 20:12:57