56-os strófák
Sztálin zord szemét kivájta
egy véres sarló.
Ne nézhess többet e tájra!
Tűnj el, te gyarló!
Vörös óriás… fehér törpe!
Lehull csillagod!
A marxi eszme összetörve:
kisiklott vagon…
Macskakövön folyik a zsír,
csúszik a tank…
most hős halottnak anyja sír…
az utca pang.
De az érzés szívek mélyén,
ottan legbelül,
világít a sötétség éjén,
soha el nem ül…
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2016-10-23 12:02:10
Utolsó módosítás ideje: 2016-10-23 12:02:10
