Önismeretlenes egyenlet

Kétszer harminckettő,
ki hinné,
mögöttem.
Ellobbant gyökerek:
őseim
a ködben.

Keresem nyomaik,
de semmit
se látok,
szemükkel nézek bár,
más képek,
más álmok.

Hamis tagadásom
nem felel
valónak,
tán ezért keresem
hitelét
a szónak!

Forrás-torok tárul,
utat tör
a  dallam,
olyan mélyből ismerős,
nem is kell,
hogy halljam!






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-03-22 10:10:06
Utolsó módosítás ideje: 2016-03-22 10:10:06