sors szülte sors (jav)

belső szobáimban kiabáltam
csak magamnak nem értett anyám
riadtan rugdosott már a méhében
majd a világba öklendett bambán
zsoltika helyett zsuzsika lettem
nem volt gyerekkora félt a lánytól
hogy nem felel meg az anyai szerepre
őt is csak úgy a világba hányták
és riadtan belső szobáiba futott
borgőzös szónoki apja elől
az ajtót belülről magára zárta

igazi apát szeretett volna és
anyát aki nem haldokol hanem
a szobából kitépve karjába zárja
és énekkel védi meg a gonosztól
a pia lehetett minden rossz forrása
és anyám egyre hangosabban ordított
míg az ajtót előttem végleg bezárta






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2015-12-01 12:43:35
Utolsó módosítás ideje: 2015-12-01 13:21:22