TALÁLD MEG A MADARAT !

/írta: Katona Béla György/

Hogyha az idő szalad,
találd meg a madarat,
mely e zajgó szívre hajol.
Isten   nem bánt majd - átkarol.

Míg labdázunk ketten a Nappal,
pirkadattal ,  alkonyattal,
  ha csókol szám... mégis hallgatag;
találd meg a madarat.

Mellem rejtekén,  fészke bánat,
felcserregi az őszi alvó fákat.
  Füleli szívem metronómját,
itt nem bántja őt a valóság.  

Majd keserű sóhajjá érlelem,
az énekét - az énekem.
Mint szalmabáb , ha fellángol
tüzet rakok szalmából.


Ő hegedűjén költ tovább.
Fészkét lerántják ostobák.

Ha szomorú dalt nem énekel,
boldog, szabad lesz -
de üres jég e mell.


Hogyha az idő szalad,
találd meg a madarat.
Szürke kabátom rejti el.
Bordáim ágán áttelel.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2015-04-19 20:32:51
Utolsó módosítás ideje: 2015-04-19 20:32:51