overall

gyerekként volt utoljára overallom
de még ma is eleven az élmény
ahogy szabaddá válok amikor leveszem
a halált is így képzeltem el ötévesen
kővé dermedt mozdulatlan emberek
overallok szorításában
és húszévesen a vénülést
az ismerős mozdulatot a cipzárral
a kecses megszabadulást
kilépést a nőből aki majd leszek
ma a halálodra gondoltam így
elképzeltelek ahogy lassan
olyan nyugodtan amilyen sosem voltál
(mint aki már lekéste az utolsó buszt
és akinek már úgyis mindegy)
szóval elképzeltelek ahogy komótosan
utoljára lehúzod a cipzárt
kilépsz az örökös szorításból
(s ahogy az évek alatt
lassan mindenkit elvesztettél)
újból könnyebb leszel egy emberrel





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-09-29 01:13:45
Utolsó módosítás ideje: 2014-09-29 07:10:13