Látta
artériákban
fák- mezők- rétek
tarka ütemét – átbuzogtak,
színes dáliák susogtak
vöröslő kertje
ölén.
Alkonyi
napban izzó tanyák,
tüzes kapillárisok falán
fénylett s táncolt
déli szél.
Föl s
alábukott
hemzsegő tarka
lepkeárja, bíborszín
vérköröket járva
billegette
szárnyát,
míg
álmatag
pilláit zárván
rácsukódott
odakinn
az éj.
A
szív
megállt –
későre vált a
sötétség –
nem ver
többé.
