Megölte...

Lázbíbor arc meg
fagyott homlokú szavak.
Menetelek, előttem
lehúzott ércfalak.
Dörömbölök, kemény
páncél szíve fölött.
Mit szíve? lyukas kút –
szeméttel kitömött.
Áteresztő, átengedő –
bujdosok előle.
Majd megkerülöm,
elugrok, pallosa
fejem fölött szikráz,
szeme villám.
Parancsolóan szól:
Elég! Elég! Elég!
Elég volt nekem is!
A pohár betelt,
túlcsordult szívemből
a szerelem kifolyt.
Átömlött áteresztő
lyukas edényén,
szerelmes tengerem
kőkobak fején.
Egy hullám még utolszor
arcába csapott,
kőszíve koporsó –
lelkemen ringó halott.

(2010.)






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-07-28 18:51:42
Utolsó módosítás ideje: 2014-07-28 18:52:34