ero(t)ica

ágnes már neved kezdőbetűje is kéjes
nem voltam különb a férfiaknál szexgépnek néztelek
pedig sokat sírtál és sírtam rajtad
műanya voltál de nem drótanya én majom
tejet hiába vártam melledből csak szívtam szívtam

mégis te vagy nekem a hajnalok és éjszakák városa
kívülről tudom a térképet és eltévedek
nem a dzsámi pécs közepe hanem szemérmetlenséged
a török nem ilyen vad mint én volt török pasid
átizzadt takarónk ránk borul mint ápoló köd a hősi halottakra

a reggelek pedig egyszerre letargikusak és vigasztalók
a csoda  megtörtént nincs mire várni
megvolt és nem kár hogy megvolt szó nélkül
beállt a hétköznapok sorába
mint a kávéfőzések gyomorforgató életfenntartó rutinja

túl sokat kaptam belőled nagy dózisban pedig előre
figyelmeztettél hogy rád unok ha bármikor megkaphatlak
nem értettem miért ragaszkodsz még királykék fürdőköpenyedhez
suvickoltuk egymást és mocskosak maradtunk
felfaltalak és éhes vagyok





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-10-03 10:15:44
Utolsó módosítás ideje: 2013-10-03 10:16:31