Bemutató

Van közönséges nevem és egy asszonyi -
az 'iszony' régi kedvesem, álmomban
beteggé ápolom magam-magam.
mellem csoroszlya, hangom repedt fazék,
kövér sem vagyok, ellenben sovány,
éjjelente negyvenkilencet sír a kakukk,
csalánban a ménkű régi hagyomány,
telente csonthideg van és éhes a száj,
antibiotikum nélkül köhög a muszáj.
állok és kitartok, mint a tölgyasztalok.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-08-22 22:04:44
Utolsó módosítás ideje: 2013-08-22 22:04:44