Látogatás

Mécsest viszek, olcsót,
amit tízesével adnak,
anyám rögtönöz egy csokrot
az előszoba-ablak
virágaiból.

Bolti? Ilyen lesz úgyis
- szabadkozik anyám -,
lassan vezess, csúszik
a tölgy- és platán-
levelektől az út.

Nem tudja, hogy ilyenkor
elkezd remegni a lábam,
s mire kiértem a faluból,
volt, hogy összehánytam
a kocsit.

A többi leírhatatlan.
Szemem sokszor álmos
lesz a vágott virág-szagban.
Tizenkét éve
nem szólunk egymáshoz
semmit.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-11-29 16:55:45
Utolsó módosítás ideje: 2013-06-19 19:42:51