descartes
Minden szélnek más a színe
a sekély tó hal- és napszagú.
Rovarokat tűzöl kartonra
szirmokat préselsz könyvlapok közé.
Talált tárgyakat gyűjtesz
a plafonig ér a temérdek poros kacat
(a cél a tökéletlenség).
Gondolkodsz, tehát kételkedsz
végtelenítődik kérdéseid köre.
Egy álom-kapun ki-be jársz
lélegeznek a kövek
démonokat rajzolsz, néha elvéted.
Létezésed nem bizonyíthatod
erre kevés a világ ideje.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-09-09 20:39:03
Utolsó módosítás ideje: 2012-09-09 20:39:03
