Pünkösd

A nyelvecskéket sosem értettem, főleg lángból,
a Szentlélekkel örökös bajom volt – örökségem;
aztán a festészet, meg a képtelenség képesen –
amúgy „jelképileg” mindenre vevő vagyok, de…
Vissza Bábelt és vissza a halált; miféle találkozás,
ahol nyelveken beszélnek és egy e nyelv, egy
nyelven túli egység, szét a Földön mindenfelé;
mi van a szó mögött, mi közös, csend és kiáltás
ugyanazt mondja, nem kell fordítóprogram –
hogy lehet úgy istenit szólni, hogy emberi ne
legyen, ha megjelent, s ha már ketten-hárman
összegyűlnek az ő nevében, belőlünk fakad
hogy ott ne legyen közöttük, ahol együtt vagyunk.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-06-04 22:46:08
Utolsó módosítás ideje: 2012-06-04 22:46:08